Kockázatértékelés

Tevékenység és létszámtól függően a munkahelyi kockázatértékelés vállalkozási díja: 25.000 Ft-tól.

Elérhetőség: 70-204-3908

e-mail: info@munkavedelem-tuzvedelem.hu

A Munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. Törvény) IV. fejezet, 54. § (2) bekezdése szerint

Ha a tevékenység szervezett munkavégzés keretein belül történik és a munkáltatónak legalább egy fő alkalmazottja van, akkora munkavédelmi kockázatértékelést kötelező elvégeztetnie, még akkor is, ha nem veszélyes tevékenységet folytat.

A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározott kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket első alkalommal legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül, veszélyes tevékenység esetén hat hónapon belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni és azt évenként felülvizsgálni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását. Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe.

Munkavédelmi kockázatértékelés bővebben

 

A munkavédelmi kockázatértékelés és a veszélyes anyag kémiai kockázatértékelés, nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, és milyen óvóintézkedések szükségesek az egészségkárosodás megelőzésére. Elvégzéséhez nem feltétlenül kell minden esetben szakértői vizsgálatokat, illetőleg műszeres méréseket végeztetni, esetleg tudományos apparátust, költséges szolgáltatásokat igénybe venni.

Az esetek legnagyobb részében a munkavédelmi kockázatértékelés az eddig is meglevő munkavédelem követelmények szisztematikus ellenőrzését, a hiányosságok megszűntetését jelenti, amelyben a legfőbb eszköz a széles körű munkavédelem területén ismeret és a józan ész.
A munkavédelmi kockázatértékelés fogalmát és teendőit a Mvt. határozza meg, és a munkáltatók munkavédelmi kockázatértékelési kötelezettségei ehhez igazodnak. A kémiai biztonság területén bevezetett munkavédelmi kockázatbecslés, kockázatelemzés fogalma ezzel nagy részben átfedésben van. A munkavédelmi kockázatbecslés akkor egyenértékű a munkavédelmi kockázatértékeléssel, ha annak minden tartalmi követelményét teljesíti. Ennek mérlegelése a munkáltató felelőssége. A munkáltató akkor jár el ésszerűen, ha a munkavédelmi kockázatértékelés és a munkavédelmi kockázatbecslés egységében vagy összehangoltan szervezi meg azokon a területeken, amelyekre mindkét követelményrendszer vonatkozik, hiszen így nem csak kisebb ráfordítással és nagyobb hatékonysággal végezheti el a feladatait, hanem maradéktalanul és összehangoltan elégítheti ki az ellenőrző hatóságok által számon kért követelményeket.

A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A munkavédelmi kockázatértékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A munkavédelmi kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkavédelmi kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.

A munkavédelmi kockázatértékelés szervesen összefügg a veszélyek megelőzésével, amelynek a kockázatok felismerésén és értékelésén kell alapulnia. Ezért a munkavédelmi kockázatértékelés a munkáltató munkavédelmi tevékenységének központi és alapvető meghatározó fontosságú eleme a veszélyek megelőzésének alapja.
Egyes szakmai részterületeken a munkavédelemi szempontú kockázatértékelés (a kémiai biztonsággal kapcsolatos kérdésekben a kémiai kockázatértékelés, kockázatbecslés) megalapozásához, végrehajtásához vagy az intézkedésekhez támpontot adnak a jogszabályok.
A munkavédelmi kockázatértékelés célja nem elvont. Nem matematikai valószínűségeket vagy elméleti összefüggéseket kell megállapítani, hanem megvizsgálni az adott munkahelyen a konkrét helyzetet, és meghatározni a konkrét teendőket. A munkavédelmi kockázatértékelés lényege: a meglévő személyi, tárgyi, szervezési feltételek összehasonlítása a vonatkozó előírásokkal (jogszabályokkal, szabványokkal, üzemeltetési dokumentumokkal), tehát a "van" és a "kell" összevetése. Biztosítható legyen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltétele, azaz ne merüljön fel a heveny és idült egészségkárosodás kockázata az adott munkakörben.
Ehhez adott esetben természetesen kvantitatív (mennyiségi) vizsgálatok, mérések is szükségesek, például a kémiai biztonsággal kapcsolatos munkavédelmi kockázatbecslés területén, különösen, ha a konkrét helyzetet valamilyen számszerű normával kell összevetni. Figyelembe kell venni a jogszabályok által előírt azon mérések eredményeit is, amelyeknek munkavédelmi kockázata, vonzata van (érintésvédelem, világítás, zaj, stb.).

A munkavédelmi kockázatértékelés fő céljai ezért:

• a megteendő intézkedések meghatározása és fontossági szempontból történő rangsorolása,
• a kockázatok elhárítása, illetve elfogadható mértékűre csökkentése.

A munkavédelmi kockázatértékelés, illetőleg az azt követő intézkedéseknek nem minden esetben lehet végső célja az, hogy a kockázatok teljes mértékben szűnjenek meg, mindössze annyi, hogy a megfelelő kockázatcsökkentés eredményeként a fennmaradó kockázat elfogadható legyen. Például a gépjárművel történő közlekedés mindig veszélyes marad, de azt bizonyos szintig csökkenteni lehet (műszaki állapot rendszeres ellenőrzésével, pihenőidő szabályozásával, stb.).
A munkavédelem szempontú kockázatértékelés után a munkáltatónak képesnek kell lennie annak bizonyítására a hatóságok, a munkavállalók vagy képviselőik, illetve más érdekelt felek előtt, hogy megtett minden szükséges intézkedést a munkavédelem terén a kockázatok felmérésére és elhárítására, illetve minimálisra csökkentésére. Ezért a munkavédelmi kockázatértékelés elvégzéséhez hozzá tartozik a folyamat és az eredmények megfelelő dokumentálása is.

Az Mvt. 54. § (2) bekezdés értelmében a munkavédelem szempontú kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. Természetesen célszerű, ha a szakember az adott tevékenységet megfelelően ismeri, gyakorlattal, sőt helyismerettel rendelkezik. Az Mvt. 57. § (3) bekezdése rögzíti a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személy kiemelt feladatait, az f) pontja tartalmazza a munkavédelmi kockázatértékelésben való közreműködési kötelezettséget.
A felelősség az Mvt. 2. § (2) bekezdés szerint mindenképpen a munkáltatót terheli. A jogszabály értelmében a munkáltató nem csak a munkavédelmi kockázatértékelés elvégzéséért felelős, hanem annak megfelelő minőségű kivitelezéséért is. Ezért nagyon gondosan kell mérlegelnie, hogy saját szakemberével (szakembereivel) maga végzi-e el a munkavédelmi kockázatértékelés munkáit, vagy külső szakembert, szolgáltató szervezetet, szakintézményt bíz meg vele, illetőleg von be a tevékenységbe.
A szolgáltató kiválasztásánál különös gondot kell fordítani arra, hogy rendelkezzék referenciákkal és legyen leinformálható, mert a munkavédelem szempontú kockázatértékelés a munkáltató munkavédelmi tevékenységének alapvető eleme, és végső soron a munkáltató felelős a munkavédelmi kockázatértékelés tartalmáért, a megtett intézkedésekért, a munkavállalók egészségéért és biztonságáért. Ugyanakkor kerülni kell a munkavédelmi kockázatértékelés szükségtelen túlbonyolítását.
A munkavédelmi kockázatértékelés folyamatába indokolt bevonni a munkavállalókat, illetőleg a munkavédelmi képviselőt, mivel a gyakorlati tapasztalataik a munkavédelmi kockázatértékelésnél nélkülözhetetlen. A munkavédelmi képviselő részvételi jogát biztosítja az Mvt. 72. §, különösen a (2) bekezdés b) pont, amely szerint a munkavédelmi képviselő részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára. A munkavállalók bevonása értékes szakmai segítséget nyújthat a munkavédelmi kockázatértékeléshez, mert ők általában pontosan ismerik a gyakorlati problémákat, illetve a munkavégzés közben szerzett tapasztalatok alapján felismerhetnek rejtett veszélyeket is.

A munkavédelmi kockázatértékelés folyamatát többféleképpen lehet szakaszokra osztani. A legfontosabb tartalmi elemek a következők:

1. A veszélyek azonosítása.
2. A veszélyeztetettek azonosítása.
3. A kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése.
4. A teendők meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele.
5. Az eredményesség ellenőrzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálata.

A fentieket kiegészítő és végigkísérő feladat.

6. A munkavédelmi kockázatértékelés és a teendők, valamint a felülvizsgálat írásba foglalása.

A munkavédelem szaktevékenységhez kötött feladatait, főképpen Budapesten és annak 100 Km vonzáskörzetében végzem.
Forrásanyag: ommf.gov.hu