Tűzvédelem

259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról

7. § (1) A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1–8., 12–18., 20–24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező.
(2) Ha az 1. mellékletben rögzített szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni.
(3) Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb 10 000 000 forint.
8. § (1) A tűzvédelmi bírság kiszabására elsőfokon – az 1. melléklet 37–39. sorában rögzített eseteket kivéve – a szabálytalanságot észlelő tűzvédelmi hatóság jogosult abban az esetben, ha az észlelt szabálytalanság a hatóság adott eljárásához közvetlenül kapcsolódik, vagy a szabálytalanság helyszínének tűzvédelmi hatósági ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Az 1. melléklet 37–39. sorában rögzített esetekben a központi szerv jogosult a bírság kiszabására.
(2) Másodfokon az I. fejezetben megjelölt másodfokú hatóság jár el.

A "Tovább" kattintva megtekintheti a normasértésekre kiszabható tűzvédelmi szankciók mértékét.

A tűzvédelmi szabályokat akkor lehet betartani, ha ismerjük őket. Munkavállalóink és a tevékenységünk végzése során velünk kapcsolatba kerülők egyaránt okozhatnak tüzet. Ennek valószínűségét oly módon csökkenthetjük, illetve kell csökkentenünk -az 1996. évi XXXI. törvény 22.§ (3) bekezdése alapján-, ha előzetesen megismertetjük velük az általános tűzvédelmi szabályokon túl a helyi sajátosságokat is. Ha ezt igazolható módon - dokumentálva - tesszük, akkor a szabályok megszegése miatt bekövetkező tűzesetek következményeiért nekik kell vállalniuk a jogi felelősséget.

Amennyiben cégünk tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett, úgy munkavállalóinkkal, valamint az érintett személyekkel a szabályzatunkban foglaltakat ismertetni, ennek tényét pedig szintén dokumentálni kell. Akikkel dolgozóinkon kívül kapcsolatba kerülünk (pl. szállodai vendégek, külső munkavállalók, bérlők, stb.), azokkal is meg kell ismertetnünk a tűzvédelmi szabályokat, természetesen csak a rájuk vonatkozó mértékben. Ezt bérlők, alvállalkozók, külsős biztonsági szolgálat stb. esetében megoldhatjuk egy általunk tartott tűzvédelmi oktatás keretében is, de az is megfelelő, ha átadjuk nekik a tűzvédelmi szabályzat rájuk vonatkozó részét és ezt írásban rögzítjük.

A gazdálkodó tevékenységet végző magánszemélyek, jogi személyek, jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei gondoskodnak a tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi követelmények megtartásáról, a veszélyhelyzet megelőzéséről és elhárításáról. A jogszabályban meghatározottak szerint tűzvédelmi szervezetet hoznak létre, illetve tűzvédelmi szolgáltatást vesznek igénybe, továbbá létesítményi tűzoltóságot hoznak létre illetve fenntartják azt.

A magánszemélyek -saját jól felfogott érdekükben- megismerik közvetlen környezetük (lakás, gépjármű, berendezés) tűzmegelőzési szabályait, betartják a "használat" tűzvédelmi előírásait, valamint a tűzjelzésre, tűzoltásra vonatkozó kötelességeiket. A jogszabályban foglalt esetekben gondoskodnak a szükséges tűzvédelmi felülvizsgálatok elvégzéséről.

Amiről - az 1996. évi XXXI. törvénnyel összhangban - a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban -többek között- gondoskodniuk kell.

A Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni:

• az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre;
• a művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre;
• azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több, mint 300 fő tartózkodhat;
• kereskedelmi szálláshelyre;
• az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat.

A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell:

• a tűzjelzés módját;
• a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját;
• a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb.);
• a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra);
• a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek megjelölésével.

• Egyik értelmezése szerint: védjük a tüzet, hogy az ember szándéka által meghatározott kereteiből, a kívánt határai közül ki ne lépjen.
• A másik értelmezésnél abból kell kiindulni, hogy ez egy rövidítés, melynek teljes formája: a tűz elleni védekezés. Ennek a hipotézisnek az igazolását adja bármelyik hatályos tűzvédelmi jogszabályunk címe, pl.: "a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény".

Tehát a tűzvédelem mindkét értelmezésének a tartalma: a tűz elleni védekezés.

28/2011 (IX. 6.) BM rendelet 33. § A tűzoltó-vízforrások üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzések, karbantartások, javítások és nyomáspróbák (e fejezet vonatkozásában a továbbiakban együtt felülvizsgálat) elvégzéséről az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik. Ha a tűzoltó-technikai eszköz, felszerelés, készülék előírt időszakos ellenőrzését, javítását, karbantartását nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek.

12. § Tűzoltó készülék karbantartást az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezhet.

38. § (2) A tűzcsapokat legalább félévenként a gyártó előírásai és a 35. §-ban meghatározott általános feladatok alapján kell felülvizsgálni, és évenként teljes körű felülvizsgálatot kell végezni.

Tűzoltó készülékek időszakos felülvizsgálata:

591. § (1) A helyiségekben az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas (legalább egy-egy db. „A”-„B”-„C” tűzosztálynak megfelelő) tűzoltó készüléket kell az alábbiak szerint biztosítani:

a)    az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, illetve     veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után;

b)     a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az – "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett – alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként;

 c)    a "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve     szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az – "A" és "B"     tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi     övezet területével csökkentett – alapterület minden megkezdett 600 m2-    e után, de legalább szintenként;

 d)    az E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve     szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint.

Az érvényes 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet 213. § (2) pont a Villamos és villámvédelmi berendezések felülvizsgálata

A Tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat határideje korábban "D-E" tűzveszélyességi osztályban 9 év volt, ez most megszűnt, és ezekben az osztályokban is 6 évre emelkedett  a kötelező felülvizsgálat határideje.

Ha valaki jelenleg rendelkezik érvényes jegyzőkönyvvel, amely még a 9 éves határidőt írja elő akkor az érvényesség lejárta előtt nem kell újat csináltatnia. Kivétel a telepengedély váltás, a működési engedély kérelem, vagy a rendeltetésváltás ezeknél az eseteknél kérheti a hatóság az új felülvizsgálatot.

(2) A villamos berendezés használatbavételét követően, a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként
nem rendelkezik

a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként,

b) a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként

a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja.

Másik változás, hogy a Tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából ezentúl a naptári napot kell figyelembe venni és a jegyzőkönyvekbe a felülvizsgáló a hibák kijavítására határidőt határoz meg. A hibákat erre a határidőre ki kell javítani, ellenkező esetben a Tűzvédelmi hatóság szankciókat foganatosíthat.