Mikor jár kötelező pihenőidő a hőség miatt
A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § (8) bekezdése szerint a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. A munkaidő részeként óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni a melegnek vagy hidegnek minősülő munkahelyeken.
A rendelet szövege 2023 végén megváltozott. A pihenőidő azóta kifejezetten a munkaidő része, és a szabály már nemcsak a meleg, hanem a hideg munkahelyekre is vonatkozik.
Mikor minősül a munkahely melegnek
A rendelet 7. § (8a) bekezdése szerint a munkahely akkor minősül melegnek, ha a munkahelyi klíma a 24 °C (K) EH értéket meghaladja. Szabadtéri munkahelyen akkor, ha a napi középhőmérséklet legalább egy napig meghaladja a 25 °C-ot, és az országos tisztifőorvos a hőség miatt figyelmeztetést vagy hőségriasztást adott ki.
Mikor minősül a munkahely hidegnek
A rendelet 7. § (8b) bekezdése szerint a munkahely akkor minősül hidegnek, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő ötven százalékánál hosszabb időtartamban szabadtéri munkahelyen a plusz 4 °C-ot, zárt téri munkahelyen a plusz 10 °C-ot nem éri el.
Védőital
A rendelet 7. § (10) bekezdése szerint a melegnek minősülő munkahelyeken a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14 és 16 °C közötti hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni.
Hőalkalmazkodás
A 24 °C (K) EH érték feletti hőhatással járó munkahelyeken a munkába lépést követően, továbbá a három hetet meghaladó munkaszünet utáni újbóli munkafelvétel esetén munkaszervezéssel kell biztosítani a hőalkalmazkodás feltételeit. A napi hőhatás időtartama az alkalmazkodás kezdetén nem haladhatja meg a két órát, az adott munkakörrel járó terhelési szintet pedig két hét alatt fokozatosan kell elérni.
Mit jelent ez a gyakorlatban
A munkáltatónak ismernie kell a munkahelyi klímát, és a kapott érték alapján kell megszerveznie a pihenőidőt és a védőitalt. A mérés és az értékelés módját a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Ezt a felmérést a kockázatértékelés keretében végzem el, és a szükséges intézkedéseket is meghatározom.
A rendelet teljes, hatályos szövege a Nemzeti Jogszabálytárban olvasható.