• Munkavédelem - Tűzvédelem
  • +36 70 204 3908

Még ha a munkáltató minden szabályt be is tart és biztosítja a munkavégzéshez szükséges feltételeket, figyelembe veszi a munkavédelem és a tűzvédelmi előírásokat, illetve rendszeresen, szakemberrel ellenőrizteti a a munkaterületeket, gépeket és a munkavégzés körülményeit, balesetek akkor is előfordulhatnak. A munkavállalónak kötelessége a munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatosan bekövetkezett baleseteket munkáltatójának jelenteti, a munkáltatónak pedig kötelessége a tudomására jutott sérüléseket, baleseteket kivizsgálni és belső nyilvántartásba felvenni.

A munkakieséssel járó munkahelyi balesetekről baleseti jegyzőkönyvet kell készíteni. Amennyiben súlyos kimenetelű balesetről van szó, annak kivizsgálása, és a jegyzőkönyv elkészítése szakember feladata. A baleset kivizsgálását az esemény bekövetkezése után haladéktalanul meg kell kezdeni.

A késedelmes kivizsgálás nehezíti a baleset körülményeinek rekonstruálását, valamint a helyszín megváltozása lehetetlenné teheti az összes veszélyforrás, köztük a balesetet előidéző okok felismerését. Emiatt pedig nehezebb megszüntetni ezeket az okokat annak érdekében, hogy hasonló baleset a későbbiekben ne fordulhasson elő. Cégünk vállalja munkabalesetek kivizsgálását, és a jegyzőkönyv szakszerű elkészítését. Ha nem áll még kapcsolatban munkavédelmi szakemberrel, akit hasonló esetben felkereshetne, vegye fel velünk a kapcsolatot.

 

Munkabalesetek nyilvántartása

A munkáltatónak kötelessége három éven belül tudomására jutott sérüléseket, baleseteket kivizsgálni és belső nyilvántartásba felvenni. A munkakieséssel járó munkahelyi balesetekről, baleseti jegyzőkönyvet kell készíteni. A baleseteket a munkáltató vagy megbízottja vizsgálja ki és készíti el a jegyzőkönyvet. A súlyos kimenetelű balesetek kivizsgálása, jegyzőkönyv elkészítése, munkabiztonsági szaktevékenyséhez kötött.

A munkabalesetek jelentése, kivizsgálása, nyilvántartása

A sérült, illetve a balesetet észlelő személy köteles a balesetet, sérülést, rosszullétet haladéktalanul jelenteni a munkát közvetlenül irányító személynek. A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről értesíteni kell a sérültet, haláleset esetén annak hozzátartozóját. Ha a sérültnek kifogásai vannak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatosan, panaszával az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség területileg illetékes felügyelőségéhez fordulhat.

Minden balesetet ki kell vizsgálni!

Azokat az eseményeket is, amelyek személyi sérülést ugyan nem okoztak, de anyagi kárt, termeléskiesést jelentenek. Ezek az úgynevezett kvázi balesetek. A balesetek kivizsgálásában résztvevőket a munkáltatónak kell meghatározni.
Általános elv, hogy a baleset kivizsgálásában nem vehet részt a sérült közvetlen termelésirányítója. De részt kell venni a gazdálkodó szervezet részéről az erre megbízást kapott személynek, a munkavédelmi szervezet képviselőjének. A súlyosabb, vagyis az azonnali jelentéskötelezett balesetek kivizsgálását a területileg illetékes munkabiztonsági felügyelőség képviselője is vizsgálja.


A baleset újbóli kivizsgálását is elrendelheti, ha azt a rendelkezésre álló dokumentumok és a vonatkozó jogszabályok alapján nem találta kellően körültekintőnek, alaposnak a hasonló balesetek megelőzése érdekében.
A baleset kivizsgálását az esemény bekövetkezése után haladéktalanul meg kell kezdeni. A késedelmes kivizsgálás a baleset körülményeinek rekonstruálását nehezíti, esetleg a helyszín megváltozása lehetetlenné teszi az összes veszélyforrás, köztük a balesetet közvetlenül előidéző okok felismerését így a hasonló baleset megelőzése érdekében a megszüntetését.

A munkabaleseteket be kell vezetni a munkáltató baleseti nyilvántartásába (munkabaleseti napló).

Amennyiben a baleset várhatólag keresőképtelenséggel jár együtt, azt ki kell vizsgálni, a kivizsgálás eredményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
A balesetet mindig a helyszínen kell kivizsgálni, a szóbeli tájékozódás nem elég. A kivizsgálás alapján a balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha szükséges tanukat is meg kell hallgatni.
A kivizsgálás alapján, az ok-okozati összefüggések feltárásával a balesetekről úgynevezett "Munkabaleseti jegyzőkönyv" -et kell kiállítani, melynek egy példányát a sérült is meg kell kapja.

A munkáltató minden munkabalesetről köteles az alábbi adatokat nyilvántartani:

  • sérült nevét, munkakörét
  • a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét
  • az esemény leírását
  • a sérült ellátására tett intézkedést
  • a sérült folytatta-e munkáját
  • tanuk nevét, lakcímét
  • a bejegyzést tevő nevét, munkakörét.

Munkabaleset esetén intézkedni kell kell a következőkről:

a sérült(ek) egészségügyi, orvosi ellátásáról, értesíteni kell a munkahelyi vezetőt
a kivizsgálás érdekében gondoskodni kell a baleset helyszínének biztosításáról, változatlan állapotban való megőrzéséről
Súlyos munkabaleset esetén azonnal értesíteni kell a területileg illetékes Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőséget

 

A baleset meghatározása

Baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külsőhatás, amely az ember akaratától függetlenül, hirtelen, esetleg aránylag rövid idő leforgása alatt következett be, és sérülést, mérgezést, esetleg más egészségkárosodást, vagy halált okoz. A definíció valamennyi jelzője nagyon fontos a baleset tényének megállapítása során.
 

Balesetek típusai

Mi minősül munkabalesetnek?

Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
 

Ami nem munkabaleset

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
 

Az üzemi baleset

A kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerintüzemi balesetnek minősül az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.

A jogszabály ebben a pontban a dolgozó munkavégzésre irányuló jogviszonyából származó kötelezettségei teljesítése vagy jogai érvényesítése során elszenvedett balesetek - ideértve a kiküldetés alatti baleseteket is -üzemiségét rögzíti.
Üzemi balesetnek tekintendő továbbá a munkavállaló tisztálkodás, öltözködés, étkezés, vagy üzemorvosi vizsgálat és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatások során bekövetkezett balesete.
A munkáltató által a telephelyén kívül szervezett étkeztetés igénybevétele során bekövetkezett baleset szintén üzeminek tekinthető.
 

Nem üzemi balesetek

Nem ismerhető el viszont üzemi balesetnek, ha a dolgozóval akkor történik a baleset, mikor a munkáltató telephelyén kívül vásárolja, illetve elfogyasztja az élelmiszert, feltéve hogy a munkáltató - akár a telephelyén belül, akár azon kívül - a szervezett étkezésről gondoskodik.
Nem tekinthető üzemi balesetnek az a baleset, amely a dolgozót a munkahelyén sport és kulturális rendezvény közben, nem a munkájával összefüggésben érte.
 

Úti baleset - üzemi baleset

A kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerint üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely a biztosítottat a munkába vagyonnan lakására (szállására) menet közben éri.
Azúti balesetek vonatkozásában elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a dolgozó balesete a munkahely és a lakása közötti legrövidebb úton történt-e, illetve hosszabb időre nem szakította-e meg az utazását. Az útnak a dolgozó legelemibb életszükségleteinek kielégítése végett (például a napi élelmiszer-vásárlás, gyógyszer beszerzése, továbbá a gyermek bölcsődéből, óvodából, iskolából valóhazavitele céljából) történő megszakítása nem minősül nagyobb kitérésnek.

Nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely a dolgozót nem a lakásától a munkahelyéig, vagy pedig a visszavezető úton, hanem még vagy már a lakásában éri. Például a családi házban lakó dolgozó ilyen jellegű balesete során döntő jelentősége van, hogy az eset a kertkapun belül, vagy már azon kívül történt-e.