Villamos biztonsági felülvizsgálat, közismert nevén EBF vagy tűzvédelmi felülvizsgálat
Mit vizsgálunk?
Az erősáramú villamos berendezések biztonságos üzemeltetési feltételeit, vagyis a vezetékeket, kapcsolókat, dugaszolóaljzatokat, elosztószekrényeket, hosszabbítókat és az ezekhez villamosan csatlakozó fogyasztó berendezéseket.
Mint minden eszközt, az elektromos hálózatot is lehet jól és rosszul kivitelezni. Az idő múlásával a villamos berendezések is avulnak, elhasználódnak, sérülnek. Egy törött cserepet vagy egy csöpögő vízvezetéket mindenki észrevesz, hiszen beázunk. Az áram viszont nem látható, és a berendezések belső romlása csak ritkán jár érzékelhető fénnyel, hanggal vagy szaggal. Mire ezek a jelek megjelennek, a meghibásodás általában már bekövetkezett.
Az időszakos felülvizsgálatot ma a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat írja elő, amely a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. melléklete. A jogszabály szerinti neve villamos biztonsági felülvizsgálat, és az áramütés elleni védelem mellett a berendezés általános, tűzvédelmi jellegű szabványos állapotára is kiterjed. A köznyelvben ezért maradt meg a tűzvédelmi felülvizsgálat és az EBF elnevezés.
Az időszakos felülvizsgálat a már használatban lévő, üzembe helyezett villamos berendezésre vonatkozik. Az új berendezés első ellenőrzését villamos biztonsági felülvizsgálattal a létesítéskor, az első üzembe helyezés előtt kell elvégezni, ennek elvégeztetése a kivitelező kötelezettsége. Az időszakos felülvizsgálat elvégeztetése az üzemeltetőé, kivéve, ha szerződésben ezt más vállalta.
Fontos tudnivalók
A villamos biztonsági felülvizsgálat a villamos berendezés állapotfelmérése. A jogszabályi meghatározás szerint a berendezés részletes, a méréseket és azok számszerű kiértékelését is tartalmazó, különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely kiterjed az áramütés elleni védelemre és a berendezés általános, tűzvédelmi jellegű szabványos állapotára is (40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 2. § 33. pont).
A vizsgálat nem a talált hiányosságok kijavításáról szól, hanem a hibák, hiányosságok megállapításáról és azok minősítéséről. Azt kell megállapítani, hogy a használat során a berendezés szigetelése és állapota nem romlott-e le annyira, hogy veszélyt jelentsen a környezetére, és nem csökkent-e az üzembiztonsága.
A felülvizsgálatot a felülvizsgálat idején érvényes műszaki követelmények szerint kell elvégezni, a berendezés minősítése viszont a létesítés idején érvényes követelmény szerint történik (Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat 1.13.4. pont). A vizsgálat eredményéből derül ki, hogy a villamos berendezés megfelelő, vagy karbantartásra, esetleg felújításra szorul.
A felülvizsgálatot alvállalkozó partnerem végzi, a szervezést és a kapcsolattartást én intézem. A felülvizsgálat előtt tisztázzuk a helyiségek tűzvédelmi jellemzőit, robbanásveszélyes környezetben pedig a zónabesorolást és a zónák határait. Villamos biztonságtechnika
Milyen gyakran kell elvégezni?
A gyakoriságot a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat 1.13.2. pontja határozza meg. A kisfeszültségű berendezéseknél a használatbavételt követően az üzemeltető a következő határidőkkel gondoskodik a felülvizsgálatról.
- Legalább 3 évenként a lakóépület, a kommunális épület és az egyéb épület villamos berendezésén, ha az munkahelynek minősül.
- Legalább 3 évenként a fázisonként 32 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelemmel korlátozott általános célú villamos berendezésen, a lakóépületek kivételével.
- Legalább 3 évenként az épületnek nem minősülő műtárgy 50 kW-ot meghaladó csatlakozási teljesítményű villamos berendezésén.
- Legalább 6 évenként a lakóépületek villamos berendezésén, valamint minden olyan esetben, amelyre a szabályzat más határidőt nem állapít meg.
Potenciálisan robbanásveszélyes környezetben szigorúbb a szabály. A villamos berendezésen legalább 3 évenként legalább közeli felülvizsgálatot kell végezni, a mozgatható, vagyis kézi, hordozható vagy szállítható villamos gyártmányokon legalább évente legalább közeli felülvizsgálatot. Azokon a nem helyhez kötött, fokozott igénybevételnek kitett tokozásokon, amelyeket gyakran ki kell nyitni, legalább 6 havonta részletes felülvizsgálat szükséges.
Az 1000 V váltakozó feszültségnél vagy 1500 V egyenfeszültségnél nagyobb névleges feszültségű villamos berendezések felülvizsgálatát háromévente kell elvégezni (1.12. pont).
Lakóépületben lévő lakás villamos berendezésén bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor is felülvizsgálatot kell végezni, ha nincs 6 évnél nem régebbi minősítő irat. A nem bérelt lakásnál az időszakos felülvizsgálat elhagyható, ha a túláramvédelem fázisonként legfeljebb 32 A, és a felhasználói berendezéseket legfeljebb 30 mA érzékenységű áram-védőkapcsoló védi (1.13.3. pont).
A minősítő irat
A felülvizsgálatról minősítő iratot és mérési jegyzőkönyvet adunk át. Ebben szerepel, hogy a felülvizsgálat pontosan mire terjedt ki, milyen hibákat, hiányosságokat találtunk, és hogyan minősül a berendezés. A minősítő irat több példányban, igény esetén elektronikus formában is elkészül.
Ha a vizsgálat közvetlen tűzveszélyt vagy közvetlen életveszélyt mutat ki, az érintett berendezésrészt haladéktalanul le kell választani, és csak a hiba kijavítása utáni eredményes vizsgálatot követően szabad újra bekapcsolni (1.14.1. pont). Ha a hiba közvetlen tűzveszélyt vagy életveszélyt nem okoz, a javításra ütemtervet kell készíteni, és azt írásban kell rögzíteni. Ha a javítás az ütemtervben rögzített határidőre nem készül el, az érintett berendezésrészt legkésőbb a határidő napján le kell választani a hálózatról (1.14.2. pont).
A 2018. január 1. előtt létesített, a vizsgálatkor érvényes műszaki előírásoknak meg nem felelő berendezéseknél a hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott időpontig, ennek hiányában a berendezés soron következő felújításakor kell pótolni (1.13.5. pont).
A régi határidők már nem érvényesek
A korábbi Országos Tűzvédelmi Szabályzat a helyiségek tűzveszélyességi osztályához kötötte a villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatának határidejét. Ez a szabály ma már nem hatályos, a határidőt a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat szerint kell számolni. A hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat, az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 200. § (1) bekezdése szerint csak olyan villamos berendezés használható, amely rendeltetésszerű használata esetén a környezetére nézve gyújtásveszélyt nem jelent.
Gyakori kérdések a villamos berendezések időszakos felülvizsgálatáról
Melyik jogszabály írja elő az időszakos felülvizsgálatot?
A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. melléklete, a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat. A felülvizsgálat jogszabályi neve villamos biztonsági felülvizsgálat, a köznyelv ma is gyakran tűzvédelmi felülvizsgálatnak vagy EBF-nek hívja.
Milyen gyakran kell felülvizsgálni egy munkahely villamos berendezését?
A munkahelynek minősülő lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezését legalább háromévente. Háromévente kell vizsgálni a fázisonként 32 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelemmel korlátozott általános célú villamos berendezést is, a lakóépületek kivételével.
Érvényesek még a régi, tűzveszélyességi osztály szerinti határidők?
Nem. Ezek a korábbi Országos Tűzvédelmi Szabályzatban szerepeltek, amely már nem hatályos. A határidőt ma a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat 1.13.2. pontja szerint kell megállapítani.
Mi a szabály robbanásveszélyes környezetben?
A villamos berendezésen legalább 3 évenként legalább közeli felülvizsgálat kell, a kézi, hordozható vagy szállítható villamos gyártmányokon legalább évente legalább közeli felülvizsgálat. A gyakran nyitott, nem helyhez kötött, fokozott igénybevételnek kitett tokozásokon legalább 6 havonta részletes felülvizsgálatot kell végezni.
Kinek a kötelessége a felülvizsgálat elvégeztetése?
Az első ellenőrzésé a létesítéskor a kivitelezőé, az időszakos felülvizsgálaté az üzemeltetőé, kivéve, ha szerződésben ezt más vállalta (Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat 1.8. pont).
Mi történik, ha a felülvizsgálat hibát tár fel?
Közvetlen tűzveszély vagy életveszély esetén az érintett berendezésrészt haladéktalanul le kell választani, és csak a javítás utáni eredményes vizsgálat után szabad visszakapcsolni. Egyéb hibánál írásos javítási ütemterv készül, és ha a javítás a határidőre nem készül el, a berendezésrészt legkésőbb a határidő napján le kell választani.
Kell felülvizsgálat lakás bérbeadásakor vagy eladásakor?
Igen, ha nincs 6 évnél nem régebbi minősítő irat. A szabályzat szerint a lakás villamos berendezésén bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor villamos biztonsági felülvizsgálatot kell végezni, ha ilyen irat nem áll rendelkezésre.
Mennyibe kerül a felülvizsgálat?
A díj a mérési pontok számától és a létesítmény nagyságától függ, nettó 55.000 forinttól indul. Budapest és harminckilométeres vonzáskörzete területén a kiszállás díjmentes. A díjak az Áraink oldalon találhatók.
Kérje személyre szabott ajánlatomat!