A Munkavédelmi törvény 1993. évi XCIII. Törvény IV. fejezet, 54. § (2) bekezdése szerint
Ha a tevékenység szervezett munkavégzés keretein belül történik és a munkáltatónak legalább egy fő alkalmazottja van, akkora munkavédelmi kockázatértékelést kötelező elvégeztetnie, még akkor is, ha nem veszélyes tevékenységet folytat.
A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását). Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.
A megbízóval vagy az általa megbízott személlyel, előre egyeztettet időpontban közös bejárást végzünk a cég összes telephelyén. A bejárás során megfigyelem az épület műszaki állapotát, munkaterületeket, a munkakörnyezetet az ott alkalmazott technológiákat, a tevékenység során használt munkaeszközöket, gépeket, berendezéseket, alkalmazott veszélyes anyagokat. Vizsgálom, hogy az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételei megfelelően biztosítottak-e. Ilyenek a személyi, tárgyi és szervezeti feltételek. A szemle, következő állomása a cégben dolgozó munkavállalók meghallgatása, a munkakörükkel kapcsolatos feladatok, műveletek megtekintése. A felmérés utolsó művelete a céges adatok felvétele és a tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk meglétének ellenőrzése, érvényességük vizsgálata. Tanácsadás.
A felmérés tapasztalatai alapján elkészítem a munkahelyi, és szükség esetén a kémiai kockázatok értékelését, melyről dokumentációt készítek a hiányosságok megszüntetésére megjelölt intézkedési tervvel. Az intézkedésekre határidőket is javaslok az intézkedések végrehajtására felelős személyeket a munkáltató határozza meg. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységhez kötött, ezért ha a cég üzemorvosát is be kell vonni.
A kockázatértékelésben meghatározott hiányosságok megszüntetéséről a munkáltató gondoskodik. A partnereimnél ellátandó feladatokról nyilvántartást vezetek és a soron következő vizsgálatkor automatikusan keresem őket. A 2012. januári változás alapján szükség szerint, de legkésőbb 3 évente új kockázatértékelést készítek.
A munkavédelem szaktevékenységhez kötött feladatait, főképpen Budapesten és annak 100 Km vonzáskörzetében végzem.
A munkavédelmi kockázatértékelés és a veszélyes anyagok kémiai kockázatértékelése, nem más, mint a gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, és milyen óvóintézkedések szükségesek az egészségkárosodás megelőzésére. Elvégzéséhez nem feltétlenül kell minden esetben szakértői vizsgálatokat, illetőleg műszeres méréseket végeztetni, esetleg tudományos apparátust, költséges szolgáltatásokat igénybe venni.
Az esetek legnagyobb részében a munkavédelmi kockázatértékelés az eddig is meglevő munkavédelem követelmények szisztematikus ellenőrzését, a hiányosságok megszűntetését jelenti, amelyben a legfőbb eszköz a széles körű munkavédelem területén ismeret és a józan ész.
A munkavédelmi kockázatértékelés fogalmát és teendőit a Mvt. határozza meg, és a munkáltatók munkavédelmi kockázatértékelési kötelezettségei ehhez igazodnak. A kémiai biztonság területén bevezetett munkavédelmi kockázatbecslés, kockázatelemzés fogalma ezzel nagy részben átfedésben van. A munkavédelmi kockázatbecslés akkor egyenértékű a munkavédelmi kockázatértékeléssel, ha annak minden tartalmi követelményét teljesíti. Ennek mérlegelése a munkáltató felelőssége. A munkáltató akkor jár el ésszerűen, ha a munkavédelmi kockázatértékelés és a munkavédelmi kockázatbecslés egységében vagy összehangoltan szervezi meg azokon a területeken, amelyekre mindkét követelményrendszer vonatkozik, hiszen így nem csak kisebb ráfordítással és nagyobb hatékonysággal végezheti el a feladatait, hanem maradéktalanul és összehangoltan elégítheti ki az ellenőrző hatóságok által számon kért követelményeket.
A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A munkavédelmi kockázatértékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A munkavédelmi kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkavédelmi kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
A munkavédelmi kockázatértékelés szervesen összefügg a veszélyek megelőzésével, amelynek a kockázatok felismerésén és értékelésén kell alapulnia. Ezért a munkavédelmi kockázatértékelés a munkáltató munkavédelmi tevékenységének központi és alapvető meghatározó fontosságú eleme a veszélyek megelőzésének alapja.
Egyes szakmai részterületeken a munkavédelemi szempontú kockázatértékelés (a kémiai biztonsággal kapcsolatos kérdésekben a kémiai kockázatértékelés, kockázatbecslés) megalapozásához, végrehajtásához vagy az intézkedésekhez támpontot adnak a jogszabályok.
A munkavédelmi kockázatértékelés célja nem elvont. Nem matematikai valószínűségeket vagy elméleti összefüggéseket kell megállapítani, hanem megvizsgálni az adott munkahelyen a konkrét helyzetet, és meghatározni a konkrét teendőket. A munkavédelmi kockázatértékelés lényege: a meglévő személyi, tárgyi, szervezési feltételek összehasonlítása a vonatkozó előírásokkal (jogszabályokkal, szabványokkal, üzemeltetési dokumentumokkal), tehát a "van" és a "kell" összevetése. Biztosítható legyen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltétele, azaz ne merüljön fel a heveny és idült egészségkárosodás kockázata az adott munkakörben.
Ehhez adott esetben természetesen kvantitatív (mennyiségi) vizsgálatok, mérések is szükségesek, például a kémiai biztonsággal kapcsolatos munkavédelmi kockázatbecslés területén, különösen, ha a konkrét helyzetet valamilyen számszerű normával kell összevetni. Figyelembe kell venni a jogszabályok által előírt azon mérések eredményeit is, amelyeknek munkavédelmi kockázata, vonzata van (érintésvédelem, világítás, zaj, stb.).
A munkavédelmi kockázatértékelés, illetőleg az azt követő intézkedéseknek nem minden esetben lehet végső célja az, hogy a kockázatok teljes mértékben szűnjenek meg, mindössze annyi, hogy a megfelelő kockázatcsökkentés eredményeként a fennmaradó kockázat elfogadható legyen. Például a gépjárművel történő közlekedés mindig veszélyes marad, de azt bizonyos szintig csökkenteni lehet (műszaki állapot rendszeres ellenőrzésével, pihenőidő szabályozásával, stb.).
A munkavédelem szempontú kockázatértékelés után a munkáltatónak képesnek kell lennie annak bizonyítására a hatóságok, a munkavállalók vagy képviselőik, illetve más érdekelt felek előtt, hogy megtett minden szükséges intézkedést a munkavédelem terén a kockázatok felmérésére és elhárítására, illetve minimálisra csökkentésére. Ezért a munkavédelmi kockázatértékelés elvégzéséhez hozzá tartozik a folyamat és az eredmények megfelelő dokumentálása is.
Az Mvt. 54. § (2) bekezdés értelmében a munkavédelem szempontú kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. Természetesen célszerű, ha a szakember az adott tevékenységet megfelelően ismeri, gyakorlattal, sőt helyismerettel rendelkezik. Az Mvt. 57. § (3) bekezdése rögzíti a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személy kiemelt feladatait, az f) pontja tartalmazza a munkavédelmi kockázatértékelésben való közreműködési kötelezettséget.
A felelősség az Mvt. 2. § (2) bekezdés szerint mindenképpen a munkáltatót terheli. A jogszabály értelmében a munkáltató nem csak a munkavédelmi kockázatértékelés elvégzéséért felelős, hanem annak megfelelő minőségű kivitelezéséért is. Ezért nagyon gondosan kell mérlegelnie, hogy saját szakemberével (szakembereivel) maga végzi-e el a munkavédelmi kockázatértékelés munkáit, vagy külső szakembert, szolgáltató szervezetet, szakintézményt bíz meg vele, illetőleg von be a tevékenységbe.
A szolgáltató kiválasztásánál különös gondot kell fordítani arra, hogy rendelkezzék referenciákkal és legyen leinformálható, mert a munkavédelem szempontú kockázatértékelés a munkáltató munkavédelmi tevékenységének alapvető eleme, és végső soron a munkáltató felelős a munkavédelmi kockázatértékelés tartalmáért, a megtett intézkedésekért, a munkavállalók egészségéért és biztonságáért. Ugyanakkor kerülni kell a munkavédelmi kockázatértékelés szükségtelen túlbonyolítását.
Forrásanyag: ommf.gov.hu