A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § (2) bekezdése szerint a munkáltatónak, vagyis annak, aki szervezett munkavégzés keretében foglalkoztat, a munkavédelmi kockázatértékelést el kell végeznie vagy el kell végeztetnie, akkor is, ha nem veszélyes tevékenységet folytat.
A munkáltatónak a kockázatértékelést, annak részeként a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában, a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább ötévente kell elvégeznie. A törvény szerint indokolt esetnek kell tekinteni az alábbiakat.
- Az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz vagy a munkavégzés módjának megváltozása, valamint a munkáltató tevékenységi körének változása.
- Minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatás, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak, ideértve a munkaklíma, a zaj és a rezgésterhelés, valamint a légállapotok változását is.
- Az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz vagy a munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció vagy foglalkozási megbetegedés előfordulása.
- Ha a kockázatértékelés jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.
A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltatónak legalább öt évig meg kell őriznie. A törvény teljes, hatályos szövege a Nemzeti Jogszabálytárban olvasható.
Hogyan végzem a kockázatértékelést
A megbízóval vagy az általa megbízott személlyel, előre egyeztetett időpontban közös bejárást végzünk a cég összes telephelyén. A bejárás során megfigyelem az épület műszaki állapotát, munkaterületeket, a munkakörnyezetet, az ott alkalmazott technológiákat, a tevékenység során használt munkaeszközöket, gépeket, berendezéseket, alkalmazott veszélyes anyagokat.
Vizsgálom, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei megfelelően biztosítottak-e. Ilyenek a személyi, tárgyi és szervezeti feltételek. A szemle következő állomása a cégben dolgozó munkavállalók meghallgatása, a munkakörükkel kapcsolatos feladatok, műveletek megtekintése. A felmérés utolsó művelete a céges adatok felvétele és a tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk meglétének ellenőrzése, érvényességük vizsgálata, és tanácsadás a szükséges teendőkről.
A felmérés tapasztalatai alapján elkészítem a munkahelyi és szükség esetén a kémiai kockázatok értékelését, melyről dokumentációt készítek a hiányosságok megszüntetésére megjelölt intézkedési tervvel. Az intézkedésekre határidőket is javaslok, az intézkedések végrehajtásáért felelős személyeket a munkáltató határozza meg. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységhez kötött, ezért ha szükséges, a cég foglalkozás-egészségügyi orvosát is be kell vonni.
A kockázatértékelésben meghatározott hiányosságok megszüntetéséről a munkáltató gondoskodik. A partnereimnél ellátandó feladatokról nyilvántartást vezetek és a soron következő vizsgálatkor automatikusan keresem őket. A hatályos szabály szerint indokolt esetben, de legkésőbb ötévente új kockázatértékelést készítek.
A munkavédelem szaktevékenységhez kötött feladatait főként Budapesten és 100 kilométeres körzetében végzem.
Munkavédelmi kockázatértékelés bővebben
A munkavédelmi kockázatértékelés és a veszélyes anyagok kémiai kockázatértékelése nem más, mint a gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, és milyen óvóintézkedések szükségesek az egészségkárosodás megelőzésére. Elvégzéséhez nem feltétlenül kell minden esetben szakértői vizsgálatokat, illetőleg műszeres méréseket végeztetni, esetleg tudományos apparátust, költséges szolgáltatásokat igénybe venni.
Kockázatértékelés jogszabályi leírása
Az esetek legnagyobb részében a munkavédelmi kockázatértékelés az eddig is meglevő munkavédelmi követelmények szisztematikus ellenőrzését, a hiányosságok megszüntetését jelenti, amelyben a legfőbb eszköz a széles körű munkavédelem területén szerzett ismeret és a józan ész.
A munkavédelmi kockázatértékelés fogalmát és teendőit az Mvt. határozza meg, és a munkáltatók munkavédelmi kockázatértékelési kötelezettségei ehhez igazodnak. A kémiai biztonság területén bevezetett munkavédelmi kockázatbecslés, kockázatelemzés fogalma ezzel nagy részben átfedésben van. A munkavédelmi kockázatbecslés akkor egyenértékű a munkavédelmi kockázatértékeléssel, ha annak minden tartalmi követelményét teljesíti. Ennek mérlegelése a munkáltató felelőssége.
A munkáltató akkor jár el ésszerűen, ha a munkavédelmi kockázatértékelés és a munkavédelmi kockázatbecslés egységében vagy összehangoltan szervezi meg azokon a területeken, amelyekre mindkét követelményrendszer vonatkozik, hiszen így nemcsak kisebb ráfordítással és nagyobb hatékonysággal végezheti el a feladatait, hanem maradéktalanul és összehangoltan elégítheti ki az ellenőrző hatóságok által számon kért követelményeket.
A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A munkavédelmi kockázatértékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A munkavédelmi kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkavédelmi kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
A munkavédelmi kockázatértékelés szervesen összefügg a veszélyek megelőzésével, amelynek a kockázatok felismerésén és értékelésén kell alapulnia. Ezért a munkavédelmi kockázatértékelés a munkáltató munkavédelmi tevékenységének központi és alapvető meghatározó fontosságú eleme, a veszélyek megelőzésének alapja.
Egyes szakmai részterületeken a munkavédelmi szempontú kockázatértékelés (a kémiai biztonsággal kapcsolatos kérdésekben a kémiai kockázatértékelés, kockázatbecslés) megalapozásához, végrehajtásához vagy az intézkedésekhez támpontot adnak a jogszabályok.
A munkavédelmi kockázatértékelés célja nem elvont. Nem matematikai valószínűségeket vagy elméleti összefüggéseket kell megállapítani, hanem megvizsgálni az adott munkahelyen a konkrét helyzetet, és meghatározni a konkrét teendőket. A munkavédelmi kockázatértékelés lényege: a meglévő személyi, tárgyi, szervezési feltételek összehasonlítása a vonatkozó előírásokkal (jogszabályokkal, szabványokkal, üzemeltetési dokumentumokkal), tehát a „van” és a „kell” összevetése. Biztosítható legyen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltétele, azaz ne merüljön fel a heveny és idült egészségkárosodás kockázata az adott munkakörben.
Ehhez adott esetben természetesen kvantitatív (mennyiségi) vizsgálatok, mérések is szükségesek, például a kémiai biztonsággal kapcsolatos munkavédelmi kockázatbecslés területén, különösen ha a konkrét helyzetet valamilyen számszerű normával kell összevetni. Figyelembe kell venni a jogszabályok által előírt azon mérések eredményeit is, amelyeknek munkavédelmi kockázata, vonzata van (érintésvédelem, világítás, zaj stb.).
A munkavédelmi kockázatértékelés fő céljai ezért:
- a megteendő intézkedések meghatározása és fontossági szempontból történő rangsorolása,
- a kockázatok elhárítása, illetve elfogadható mértékűre csökkentése.
A munkavédelmi kockázatértékelésnek, illetőleg az azt követő intézkedéseknek nem minden esetben lehet végső célja az, hogy a kockázatok teljes mértékben szűnjenek meg, mindössze annyi, hogy a megfelelő kockázatcsökkentés eredményeként a fennmaradó kockázat elfogadható legyen. Például a gépjárművel történő közlekedés mindig veszélyes marad, de azt bizonyos szintig csökkenteni lehet (műszaki állapot rendszeres ellenőrzésével, pihenőidő szabályozásával stb.).
A munkavédelmi szempontú kockázatértékelés után a munkáltatónak képesnek kell lennie annak bizonyítására a hatóságok, a munkavállalók vagy képviselőik, illetve más érdekelt felek előtt, hogy megtett minden szükséges intézkedést a munkavédelem terén a kockázatok felmérésére és elhárítására, illetve minimálisra csökkentésére. Ezért a munkavédelmi kockázatértékelés elvégzéséhez hozzátartozik a folyamat és az eredmények megfelelő dokumentálása is.
Az Mvt. 54. § (8) bekezdése értelmében a munkavédelmi szempontú kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. Természetesen célszerű, ha a szakember az adott tevékenységet megfelelően ismeri, gyakorlattal, sőt helyismerettel rendelkezik. Az Mvt. 57. § (1) bekezdése szerint a munkáltatónak munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt kell kijelölnie vagy foglalkoztatnia, a (2) bekezdés szerint ez külső szolgáltatás igénybevételével is megvalósítható.
A felelősség az Mvt. 2. § (2) bekezdés szerint mindenképpen a munkáltatót terheli. A jogszabály értelmében a munkáltató nemcsak a munkavédelmi kockázatértékelés elvégzéséért felelős, hanem annak megfelelő minőségű kivitelezéséért is. Ezért nagyon gondosan kell mérlegelnie, hogy saját szakemberével (szakembereivel) maga végzi-e el a munkavédelmi kockázatértékelés munkáit, vagy külső szakembert, szolgáltató szervezetet, szakintézményt bíz meg vele, illetőleg von be a tevékenységbe.
A szolgáltató kiválasztásánál különös gondot kell fordítani arra, hogy rendelkezzék referenciákkal és legyen leinformálható, mert a munkavédelmi szempontú kockázatértékelés a munkáltató munkavédelmi tevékenységének alapvető eleme, és végső soron a munkáltató felelős a munkavédelmi kockázatértékelés tartalmáért, a megtett intézkedésekért, a munkavállalók egészségéért és biztonságáért. Ugyanakkor kerülni kell a munkavédelmi kockázatértékelés szükségtelen túlbonyolítását.
Gyakori kérdések a kockázatértékelésről
Kinek kell kockázatértékeléssel rendelkeznie?
Minden munkáltatónak, aki szervezett munkavégzés keretében foglalkoztat, akkor is, ha a tevékenysége nem veszélyes. Ezt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § (2) bekezdése írja elő.
Milyen gyakran kell elvégezni a kockázatértékelést?
A törvény 54. § (3) bekezdése szerint a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább ötévente kell elvégezni. Indokolt eset a tevékenység, a technológia, a munkaeszköz vagy a munkavégzés módjának megváltozása, a munkáltató tevékenységi körének változása, a munkakörülményeket érintő minden más változtatás, továbbá a munkabaleset, a fokozott expozíció vagy a foglalkozási megbetegedés előfordulása.
Ki készítheti el a kockázatértékelést?
A törvény 54. § (8) bekezdése szerint a kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, ezért a feladatot csak megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy láthatja el.
Meddig kell megőrizni a kockázatértékelés dokumentumát?
A munkáltatónak legalább öt évig meg kell őriznie. Érdemes a korábbi változatokat is megtartani, mert egy hatósági ellenőrzésnél a felülvizsgálatok sora is kérdés lehet.
Mennyibe kerül a kockázatértékelés?
A vállalkozási díj a tevékenységtől és a létszámtól függ, 50.000 forinttól indul. A pontos árat a helyszíni felmérés után adom meg. A díjak az Áraink oldalon találhatók.
Mire van szükség a felméréshez?
Helyszíni bejárásra, a munkakörök és a használt munkaeszközök listájára, a veszélyes anyagok biztonsági adatlapjaira, valamint a meglévő munkavédelmi dokumentumokra. A hiányzó adatokat a bejáráson együtt vesszük fel.
Forrásanyag: az egykori Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség tájékoztatója.