Munkavédelmi szabályzat
A munkavédelmi szabályzat elkészítése komoly előkészítő, egyeztető, összehangoló és a véleményeket szintetizáló munkát igényel, ugyanakkor egyes szabályozási körök munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülnek (pl. egyéni védőeszköz juttatás rendje, orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje), ezért nemcsak indokolt, hanem szükséges is, hogy a munkavédelmi szabályzat tervezetét munkabiztonsági szakember készítse el.
A munkavédelmi szabályzat készítésébe be kell vonni a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot, a munkáltató megfelelő felkészültségű, e feladatra kijelölt szakembereit (műszaki, jogi, közgazdasági szakembert) és a munkavédelmi képviselőt, illetve, ha működik, a munkavédelmi bizottságot.
A munkavédelmi szabályzatot be kell illeszteni a munkáltató szabályrendszerébe, megfelelő összhangot kell kialakítani a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés, a munkáltató egyéb szabályzatai, utasításai és a munkavédelmi szabályzat között.
A munkavédelmi követelmények teljesítésének módját meghatározó munkáltatói utasítások, így a munkavédelmi szabályzat is, a munkavédelmi törvény tételes rendelkezése értelmében munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősülnek, és az abban foglaltak megsértése munkavédelem területén felelősséggel jár.
Fontos kiemelni, hogy az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) értelmében a munkáltató feladata az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek való megfelelés.
Azt, hogy a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének védelme érdekében jogszabályban előírt munkavédelmi kötelezettségek teljesítésére milyen eszközöket, formát és módot választ a munkáltató, a törvényi szabályozás nem határolja be. Ebből az is következik, hogy a munkavédelmi törvény nem kötelezi a munkáltatót munkavédelmi szabályzat készítésére. A szabályzat készítése azonban a munkavédelmi gyakorlatban kialakult és bevált forma, mivel a sok egyedi utasítás helyett célszerűbb a munkavédelem követelményrendszerét és eljárási szabályait egyetlen utasításban, a munkavédelmi szabályzatban egységbe foglalni.
E tekintetben is érvényes a munkavédelmi törvény alapelve, miszerint a munkavédelmi követelményeket a munkáltató teljesíti, és a teljesítés módját maga határozza meg.
A munkavédelmi szabályzat készítésére, szerkezeti és tartalmi elemeire nincs jogi kötelezés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen önkényesen lehetne munkavédelmi szabályzatot készíteni.
A munkavédelmi szabályzat kiváltja azokat a szabályozási területeket, amelyekre jogszabály a munkáltatót írásbeli rendelkezési kötelezettséggel terheli, és egyúttal lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavédelem területén meghatározott követelményeket a munkáltató a sajátosságainak megfelelően teljesíthesse, vagyis a követelmények teljesítésének módját saját arculatára formálja.
A munkavédelmi szabályzat összefoglalja az adott cégre vonatkozó munkavédelmi előírásokat, például összefoglalja a baleset esetén követendő teendőket. Iratmintákat is tartalmaz, melyek megkönnyítik a mindennapi munkát.
A szabályzatban leírtakat be kell tartani és tartatni, ennek hiányában bírság róható ki.
A munkavédelmi szabályzat főbb pontjai:
- A munkavédelmi szabályzat hatálya
- Ügyrend (munkavédelmi feladatok munkakörhöz kapcsolása)
- Az alkalmazás munkavédelmi feltételei (egészségi alkalmasság, szükséges képzettség, ismeret)
- Munkavédelmi oktatás (oktatások rendje, tematika)
- Egyéni védőeszközök, védőital, tisztálkodási eszközök és szerek juttatása
- Munkavégzésre vonatkozó rendelkezések (általános magatartási szabályok, személyi, szervezési intézkedések, távmunka, elsősegély biztosításának rendje, dohányzással kapcsolatos szabályok)
- Munkavédelmi eljárások rendje (létesítés, üzemeltetési dokumentumok, műszeres és higiénés vizsgálatok rendje, kockázatértékelés, munkavédelmi ellenőrzések rendje, időszakos felülvizsgálatok)
- Munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentésének, kivizsgálásának és nyilvántartásának általános szabályai, munkabaleset kártérítésének rendje
- Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés
- Hatályba léptető rendelkezések
- Mellékletek, iratminták
- Vonatkozó jogszabályok jegyzéke
Gyakori kérdések a munkavédelmi szabályzatról
Kötelező munkavédelmi szabályzatot készíteni?
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény nem nevesíti külön kötelezettségként a munkavédelmi szabályzatot. A 2. § (3) bekezdése szerint a követelmények megvalósításának módját a jogszabályok és a szabványok keretein belül a munkáltató határozza meg. Több kérdést viszont írásban kell rendezni, ilyen az 56. § szerinti egyéni védőeszköz juttatásának belső rendje, amelynek meghatározása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység. A szabályzat ezeket az írásos szabályokat fogja egy dokumentumba.
Kell munkavédelmi szakembert alkalmazni?
Az 57. § (1) bekezdése szerint a munkáltatónak a veszélyességi osztályhoz és a munkavállalói létszámhoz igazodó időtartamra munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt kell kijelölnie vagy foglalkoztatnia. A (2) bekezdés szerint ez külső szolgáltatás igénybevételével is megvalósítható, a felelősség viszont a munkáltatónál marad.
Megfelel egy letöltött minta?
A szabályzatnak a cég tényleges munkaköreit, gépeit és helyi kockázatait kell leírnia. Egy általános minta ezeket nem tartalmazza, ezért ellenőrzéskor nem igazolja, hogy a munkáltató a saját tevékenységét szabályozta.
Mikor kell módosítani a szabályzatot?
Ha a tevékenység, a technológia, a munkaeszközök, a telephely vagy a létszám változik, továbbá jogszabályváltozás esetén. Folyamatos megbízás esetén ezt én követem, és jelzem, ha átdolgozás szükséges.
Mennyibe kerül a munkavédelmi szabályzat?
A vállalkozási díj a tevékenységtől függően 35.000 forinttól indul. A díjak az Áraink oldalon találhatók.
Kérje személyre szabott ajánlatomat!