A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jelzések nem dekorációk, hanem jogszabályban előírt, kötelező eszközök. Ott kell alkalmazni őket, ahol a kockázat műszaki védelemmel vagy munkaszervezéssel nem szüntethető meg teljesen, és a dolgozót, a látogatót vagy az alvállalkozót figyelmeztetni kell a veszélyre. Hiányuk vagy hibás kialakításuk munkavédelmi hatósági eljárásban önálló mulasztásként értékelhető.
Mikor kötelező a jelzések kihelyezése
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény általános kötelezettségként írja elő, hogy a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítania kell. Ennek részletszabályait a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet tartalmazza.
A jelzés akkor kötelező, ha a kockázatértékelés olyan veszélyt tár fel, amely a kollektív műszaki védelem és a munkaszervezés eszközeivel nem küszöbölhető ki. A jelzés tehát nem helyettesíti a védelmet, hanem kiegészíti azt. Ebből következik, hogy a jelzések kihelyezése mindig a kockázatértékelés eredményéből vezethető le, nem fordítva.
Mit szabályoz a 2/1998. MüM rendelet
A rendelet meghatározza a biztonsági színek jelentését, a jelek alakját és minimális méretét a felismerési távolság függvényében, valamint az alkalmazás és a karbantartás szabályait. A képi jeleken túl rendelkezik a világító jelekről, a hangjelzésekről, a szóbeli közlésről és a kézjelzésekről is, ez utóbbiakat elsősorban anyagmozgatásnál és emelési műveleteknél kell alkalmazni.
A rendelet öt melléklete tartalmazza a konkrét jelképeket, a méretezési táblázatot, a rajzi megoldásokat, a szóbeli közlésnél használandó szavakat és a kézjelzések leírását. A jelek grafikai kialakításánál a gyakorlatban az MSZ EN ISO 7010 szabvány piktogramjait használjuk, mert ezek nemzetközileg egységesek és a hatósági ellenőrzés során is elfogadottak.
A jelzések fő típusai
| Jelzés típusa | Szín és alak | Mire szolgál |
|---|---|---|
| Tiltó jel | Kerek, fehér alapon piros keret és átlós sáv | Veszélyt okozó magatartás megtiltása, például dohányzás vagy illetéktelen belépés |
| Figyelmeztető jel | Háromszög, sárga alapon fekete jelkép | Veszélyforrásra hívja fel a figyelmet, például villamos feszültség vagy botlásveszély |
| Rendelkező jel | Kerek, kék alapon fehér jelkép | Kötelező magatartás előírása, jellemzően az egyéni védőeszköz használata |
| Menekülési és elsősegély jel | Négyzet vagy téglalap, zöld alapon fehér jelkép | Menekülési útvonal, kijárat, elsősegélyhely és mentőeszköz megjelölése |
| Tűzvédelmi jel | Négyzet vagy téglalap, piros alapon fehér jelkép | Tűzoltó készülék, fali tűzcsap és kézi jelzésadó helyének jelölése |
| Akadályjelzés | Váltakozó fekete és sárga, illetve piros és fehér csíkozás | Ütközés, leesés és elesés veszélyének jelölése, közlekedési utak határolása |
Gyakori hibák a gyakorlatban
A leggyakoribb hiba, hogy a jelzések kihelyezése nem a kockázatértékeléshez igazodik, hanem ötletszerű. Ilyenkor a telephely tele van táblákkal, de épp a tényleges veszélyforrásnál nincs jelzés.
Szintén rendszeres, hogy a tábla mérete nem felel meg a felismerési távolságnak, így az adott pontról már nem olvasható. Előfordul, hogy a jelzés eltakarva, rossz magasságban vagy olyan helyen van, ahol a dolgozó a haladási irányából nem látja.
Régi telephelyeken gyakran találkozunk elavult, már visszavont szabvány szerinti piktogramokkal, illetve kifakult, olvashatatlanná vált táblákkal. A menekülési útirányt jelző, utánvilágító vagy villamos táplálású jelek karbantartása szintén rendszeresen elmarad, pedig ezek működőképessége áramszünet esetén életet ment.
Végül sok helyen hiányzik a dokumentáció. A jelzések rendszeréről és a hozzájuk kapcsolódó oktatásról igazolható nyilvántartást kell vezetni, mert ellenőrzéskor ez az első, amit kérnek.
Miben tudok segíteni
A telephely bejárása során felmérem, hol van ténylegesen szükség jelzésre, és hol felesleges a meglévő tábla. Az eredményt egy kihelyezési tervben adom át, amely alaprajzon jelöli a szükséges jelek helyét, típusát és méretét, így a beszerzés és a kihelyezés egyértelmű feladattá válik.
Ha a jelzések rendszere elavult, megadom, melyik táblát kell cserélni és mire. A meglévő munkavédelmi dokumentációt kiegészítem a jelzésekre vonatkozó résszel, és a munkavédelmi oktatás anyagába is beépítem, hogy a dolgozók ismerjék a jelentésüket, mert a jogszabály ezt is megköveteli.
A tűzvédelmi oldali jelzések, a tűzoltó készülékek és a menekülési útvonalak jelölése szorosan összefügg a tűzvédelmi szabályzattal és a tűzriadó tervvel, ezért ezeket együtt szoktam átnézni, hogy ne legyen ellentmondás a dokumentumok és a valóság között.
Ha nem biztos abban, hogy a telephelyén megfelelő a jelzések rendszere, kérjen egy felmérést. A helyszíni bejárás után pontos árajánlatot adok, és megmondom, mi az, amit azonnal pótolni kell, és mi az, ami ráér. Kérjen ajánlatot vagy lépjen velem kapcsolatba.
Kapcsolódó jogszabályok
A terület alapját a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet adja. A tűzvédelmi jelzések és a menekülési útirányt jelző biztonsági jelek követelményeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet tartalmazza. A jelek grafikai kialakítására az MSZ EN ISO 7010 szabvány az irányadó. A hatályos szövegek a Nemzeti Jogszabálytárban érhetők el, a további hivatkozásokat a munkavédelmi jogszabálygyűjteményben és a tűzvédelmi jogszabálygyűjteményben találja.