2026. október 1-jétől a vármegyék neve ismét megye, a főispánoké kormánymegbízott, a vármegyei jogú városoké megyei jogú város. Ilyenkor jogos a kérdés, hogy kell-e emiatt átírni a tűzvédelmi szabályzatot, a tűzriadó tervet vagy a munkavédelmi dokumentumokat. A rövid válasz az, hogy nem kell, de néhány dologra érdemes figyelni.
2024. január 1. óta saját tűzvédelmi szabályzatot csak a nagyobb vállalkozásoknak kell készíteniük, a többiekre az általános tűzvédelmi szabályzat vonatkozik. Sokan ezt úgy értik, hogy egy kisvállalkozásnak nincs tűzvédelmi teendője. Ez nem így van, és a különbség jellemzően egy hatósági ellenőrzésnél derül ki.
Két tévhitet hallok a leggyakrabban. Az egyik szerint a képernyő előtt dolgozó irodai munkatársaknak már semmilyen orvosi vizsgálat nem kell. A másik szerint a munkaköri orvosi vizsgálat ma már senkinek sem kötelező. Egyik sem igaz. A szabályok 2024 őszén valóban megváltoztak, de a kötelezettség nem szűnt meg, csak máshol húzódik a határ.
Az emelőgép kezelőjével szemben támasztott követelményeket az Emelőgép Biztonsági Szabályzat, vagyis a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet határozza meg. A szabályzat 5.1. pontja szerint emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki betöltötte a 18. életévét vagy szakmunkás, a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat alapján alkalmas, és rendelkezik az adott emelőgép kezeléséhez szükséges gépkezelői jogosítvánnyal.
Ez a három feltétel együtt érvényes. Ha bármelyik hiányzik, a munkavállaló nem kezelheti a gépet, és ezért elsősorban a munkáltató felel.
A targonca és a többi emelő- és rakodógép kezeléséhez ma gépkezelői jogosítvány kell. A kiadásának és a nyilvántartásának rendjét az 54/2021. (XI. 5.) ITM rendelet szabályozza, amely a korábbi 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet helyébe lépett.
A rendelet a gépeket gépcsoportokba sorolja, amelyeket négyjegyű számkód azonosít. A jogosítvány mindig konkrét gépcsoportra szól, nem általánosan targoncára. Ezért fordul elő, hogy valakinek van jogosítványa, mégsem kezelheti azt a gépet, amit a munkáltató adna a kezébe.
A helyszíni felmérést követően rövid határidőn belül elkészítem az Ön cégére vonatkozó egységes és átfogó megelőzési stratégiát, melyet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 54. § (1) bekezdés g) pontja ír elő.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdése szerint a munkáltatónak a veszélyességi osztályhoz és a munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő, de legalább a rendeletben megjelölt időtartamra munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt kell kijelölnie vagy foglalkoztatnia. Az 57. § (2) bekezdése szerint ez külső szolgáltatás igénybevételével is megvalósítható, a felelősség viszont a munkáltatónál marad.
A részleteket a munkavédelemről szóló törvény végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § (8) bekezdése szerint a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. A munkaidő részeként óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni a melegnek vagy hidegnek minősülő munkahelyeken.
A rendelet szövege 2023 végén megváltozott. A pihenőidő azóta kifejezetten a munkaidő része, és a szabály már nemcsak a meleg, hanem a hideg munkahelyekre is vonatkozik.
A munkavédelmi törvény kötelezővé teszi minden munkahelyre vonatkozólag mentési terv elkészítését.
A mentési terv előírásai rendellenes körülmények esetén alkalmazandóak. Ilyen esetekben a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, a veszélyforrás hatására, valamint a munkavégzés hatókörében tartózkodókra tekintettel kell a mentési tervet elkészíteni, a mentéshez szükséges személyeket pedig ki kell jelölni.
Úgy gondolja, hogy félnie kell a munkavédelmi bírságtól?
Sok munkáltatóval találkoztam, akiknek egyik legnagyobb félelmük, hogy a munkavédelmi hatóság megbírságolja őket. Sokéves munkavédelmi tapasztalatom alapján kijelenthetem, hogy nem a munkavédelmi bírság a legnagyobb kockázat. A munkavédelmi bírságot – néhány kirívó kivételtől eltekintve – a cégek képesek megfizetni.
Mi az egyéni védőeszköz?
Egyéni védőeszköz minden olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amit rendeltetése szerint a munkavállalóknak kell viselniük, az egészségüket és a biztonságukat fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) hatálya a szervezett munkavégzésre terjed ki (Mvt. 9. § (1)), egyes rendelkezéseit azonban a munkavégzés hatókörében tartózkodókra, például a járókelőkre és a látogatókra is alkalmazni kell (Mvt. 9. § (2)).
Viszont nem minden munkavégzés szervezett munkavégzés. A munkaviszony mellett a törvény több más jogviszonyt is ide sorol, a megbízási és a vállalkozási szerződés azonban nincs köztük.
A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot szab ki arra a munkáltatóra, aki az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítését elmulasztja, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti. Ezt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 82. § (1) bekezdése mondja ki. Ugyanez vonatkozik a törvény 40. § (2) bekezdése szerinti összehangolási kötelezettség megvalósításáért felelős személyre vagy szervezetre is.
A bírság mértéke 2024. március 1-je óta lényegesen magasabb a korábbinál, ezért érdemes átnézni, hol tart a cége.
Biztos abban, hogy az előírásnak megfelelő dohányzást tiltó tábla van kihelyezve a telephelyein? A tábla formai követelményeit jogszabály határozza meg, és a hatóság ezt ellenőrzi is.
A dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése szerint a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, közterületeket, valamint a nemdohányzó intézményeket a rendelet 7. mellékletében meghatározott tartalmú és formájú felirat vagy jelzés alkalmazásával kell megjelölni.
Ugyanez a bekezdés a kivitelezésről is rendelkezik. A felirat vagy jelzés mérete legalább A/4-es nagyságú. A feliraton szereplő DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY és TILOS A DOHÁNYZÁS szövegeknek piros színnel, legalább 30 pontos Helvetica Bold, az egyéb szövegrészeknek legalább 18 pontos Helvetica Bold betűmérettel kell készülniük.
A rendelet 11. § (1a) bekezdése kiterjeszti a szabályt az elektronikus cigarettára és a dohányzást imitáló elektronikus eszközre is. Ahol a dohányzás korlátozott, ott ezek használata is annak minősül, és a felirat erre is vonatkozik.
A táblán a tiltó szöveg mellett fel kell tüntetni a leszokáshoz segítséget nyújtó, valamint a törvényszegés észlelése esetén észrevétel megtételére szolgáló telefonszámot és a leszokást segítő honlap címét.
A hatályos telefonszám a 06 80 200 493 zöld szám. Ez 2018. január 1-jén váltotta fel a korábbi 06 40 200 493 kék számot. A régi számot tartalmazó táblák cseréjére nyitva álló határidő 2019. december 31-én lejárt, tehát ma már minden kihelyezett feliraton a zöld számnak kell szerepelnie. A honlapcím, amelynek szintén szerepelnie kell a táblán, a www.leteszemacigit.hu.
A tábla A4 méretű, téglalap alakú műanyag tábla vagy öntapadós matrica, fehér alapon fekete és piros nyomtatással. A feliratnak szembetűnőnek, világosnak és mindenki számára felismerhetőnek kell lennie, ezért a magyar szöveg mellett további nyelveken is szerepel rajta. A pontos szöveget és nyelveket a rendelet 7. melléklete tartalmazza.
A kormányrendelet szerinti tábla a nemdohányzók védelmét szolgálja. Nem érinti a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet szerinti jelzések alkalmazásának kötelezettségét. A két kötelezettség párhuzamosan áll fenn, és a hatósági ellenőrzésen mindkettőt kérik.
Tűzvédelmi szempontú dohányzási tilalom esetén ezenfelül szabványos tiltó táblát, illetve piktogramot is alkalmazni kell.
A nemdohányzók védelmét szolgáló szabályok betartását és a feliratok meglétét a népegészségügyi hatáskörében eljáró kormányhivatal ellenőrzi. A hiányzó vagy nem megfelelő felirat egészségvédelmi bírságot von maga után.
Ha nem biztos abban, hogy a telephelyén kihelyezett táblák megfelelnek a mai előírásnak, a helyszíni felmérés során ezt is átnézem. Keressen meg, vagy kérjen árajánlatot.
2020.01.10
2020.01.10
2020.01.10
2020.01.10
2020.01.10
