Mentési terv készítése

A munkavédelmi törvény kötelezővé teszi minden munkahelyre vonatkozólag mentési terv elkészítését.

A mentési terv előírásai rendellenes körülmények esetén alkalmazandóak. Ilyen esetekben a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, a veszélyforrás hatására, valamint a munkavégzés hatókörében tartózkodókra tekintettel kell a mentési tervet elkészíteni, a mentéshez szükséges személyeket pedig ki kell jelölni.

 

 

A helyszíni felmérést követően rövid határidőn belül elkészítjük a mentési tervet, mivel a munkáltató rendellenes körülmények kialakulásának esetére köteles Mentési Tervet készíteni, melyet a munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. tv.) 45. § ír elő.

Mire szolgál a mentési terv?

mentési terv a munkahelyen, munkavégzés közben előfordulható rendkívüli vagy rendellenes körülmények kezelésére kerül kidolgozásra.

 Rendellenes körülmény


1993.évi XCIII. tv. 45. §(részlet) „Rendellenes körülmények kialakulása esetére - amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be - a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. Jogszabály ezzel kapcsolatban kötelező előírásokat állapíthat meg. A mentési terv a külön jogszabály által előírt - biztonsági, védelmi, intézkedési vagy más hasonló tárgyú - tervbe foglalva is elkészíthető. A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell.”

A mentési terv feladata kettős

  • Egyrészt összehangolja, megtervezi a munkáltató tevékenységét a rendellenes körülmények miatt kialakult helyzet felszámolásában. Meghatározza az adott esetekben használható megoldási módokat, szervezési instrukciókat.
  • Másrészt feladata a munkahelyeken a rendeltetésszerű működés közben bekövetkező olyan nem várt esemény rendezése is, amely magában hordozza a folyamat ellenőrizhetetlenné válását, ezért azonnali beavatkozást igényel.

A mentési tervben az alábbi rendellenes körülményekre térünk ki:

  • Munkahelyi tűzeset,
  • Gépek, berendezések veszélyessé válása,
  • Elektromos áram szabálytalan használata, kimaradása,
  • Gázömlés,
  • Csőtörés,
  • Veszélyes anyagok használata, kiszabadulása,
  • Biológiai veszély,
  • Anyagtárolás során bekövetkezett esemény,
  • Liftek, teheremelő szerkezetek meghibásodása,
  • Bombariadó,
  • Szennyező anyagok közcsatornarendszerbe történő kerülése.

A mentési terv feladata kettős

  • Egyrészt összehangolja, megtervezi a munkáltató tevékenységét a rendellenes körülmények miatt kialakult helyzet felszámolásában. Meghatározza az adott esetekben használható megoldási módokat, szervezési instrukciókat.
  • Másrészt feladata a munkahelyeken a rendeltetésszerű működés közben bekövetkező olyan nem várt esemény rendezése is, amely magában hordozza a folyamat ellenőrizhetetlenné válását, ezért azonnali beavatkozást igényel.

 

Mentési terv készítésére vonatkozó előírások

Mvt. 45. § (1) Rendellenes körülmények kialakulása esetére - amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be - a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. 

Jogszabály ezzel kapcsolatban kötelező előírásokat állapíthat meg.

A mentési terv a külön jogszabály által előírt - biztonsági, védelmi-, intézkedési vag más hasonló tárgyú - tervbe foglalva is elkészíthető. 

A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell!

A mentési terv készítésének célja:

  • meghatározásra kerül, hogy melyek azok az események, amelyeket rendkívülinek kell tekinteni, valamint, hogy ebben a kérdésben meghatározza a munkáltató tevékenységét a helyzet felszámolásában;
  • minden munkavállaló tisztába legyen azzal, hogy rendkívüli esemény bekövetkezésekor mi a feladata.

A mentési tervnek ki kell terjednie a következőkre:

  • a mentés irányításáért felelős személy, és a további résztvevők és feladataik;
  • általános magatartási szabályok;
  • mentőcsoportok és feladataik;
  • a riasztás-bejelentés módja (munkáltató, munkavállaló, hatóságok);
  • a sérült, mozgásképtelen, eszméletét vesztett személy(ek) mentése;
  • elsősegélynyújás;
  • energiaellátás korlátozása (lezárás), munkaeszközök, technológiai folyamatok leállítása; veszélyes anyagok, termékek és épületek mentése;
  • a rendkívüli esemény vizsgálata (okláncolat meghatározása, felelősség megállapítása)
  • helyreállítás megszervezése.

Kérje személyre szabott ajánlatunkat