Tűzvédelmi szabályzatot a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek és jogi személyeknek, például az egyéni vállalkozóknak és a gazdasági társaságoknak kell készíteniük, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötvennél több munkavállalót foglalkoztatnak, ha az általuk üzemeltetett vagy bérelt épületben, épületrészben olyan helyiség található, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy ha 10 fő befogadóképességet meghaladó kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek. Ezt a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 19. § (1) bekezdése írja elő. A létszámhatár 2024. január 1. előtt még öt fő volt.
Aki ebbe a körbe nem tartozik, az sincs teendő nélkül. A törvény 19. § (2a) bekezdése szerint a kisebb vállalkozásnak is elérhetővé kell tennie a munkavállalói és a munkavégzésben részt vevő családtagjai számára az általános tűzvédelmi szabályzatot, amelyet a 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet 1. melléklete tartalmaz. A törvény 19. § (5) bekezdése szerint az általános szabályzat hatálya külön jogi aktus nélkül is kiterjed rájuk, kivéve, ha magukra nézve egyedi tűzvédelmi szabályzatot fogadnak el. Ez a szabály 2024. január 1. óta él, és sok vállalkozásnál még nincs teljesítve.
Tűzvédelmi szabályzatot csak megfelelő tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet.
Mit kell tartalmaznia a tűzvédelmi szabályzatnak
A tartalmi követelményeket a 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet 2. §-a határozza meg. Ez a rendelet lépett a korábbi 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet helyébe, ezért a régebbi minta alapján készült szabályzatok tartalma ma már hiányos lehet. A szabályzatnak a következő elemeket kell tartalmaznia.
- a tűzvédelmi feladatot ellátó személyek feladatai és kötelezettségei
- a tűzvédelmi szervezet feladata, felépítése, működési és irányítási rendje
- a tevékenységre és a tevékenység helyszínére vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok és előírások
- a rendszeres és az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályai
- a tűzvédelmi ismeretekkel, a tűzvédelmi oktatással, a tűzvédelmi berendezések kezelésének és a tűzvédelmi eszközök használatának elsajátításával kapcsolatos feladatok
- a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelmények
- tűzriadó terv hiányában a tűz esetén végrehajtandó feladatok, a viselkedési szabályok és a végrehajtásért felelős beosztások
- a létesítményi tűzoltóság működésének és szolgálatellátásának szabályai
- az 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiségek esetében a kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt megengedett maximális befogadóképesség, valamint az ennek megfelelő helyiséghasználat módja és felelőse
- a készítő neve, elérhetősége, aláírása, a készítés dátuma, valamint a készítő tűzvédelmi szakmai képesítését igazoló dokumentum adatai, vagyis a kiállító intézmény neve, a dokumentum száma, a képesítés megnevezése és a kiállítás dátuma
Tűzriadó terv
Meghatározott esetekben a szabályzat mellékleteként tűzriadó tervet is kell készíteni. Hogy ez az Ön cégére vonatkozik-e, a helyszíni felmérés során egyértelműen eldől.
Ki készíthet tűzvédelmi szabályzatot
A 9/2015. (III. 25.) BM rendelet 7. § (7) bekezdése szerint tűzvédelmi szabályzatot legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet és módosíthat. Ahol jogszabály felsőszintű szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, ott a szabályzat készítése is felsőszintű képesítéshez kötött.
Mikor kell tűzvédelmi szakembert foglalkoztatni
Ez a szabályzat készítésétől különálló kötelezettség, amely a tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett vállalkozásokat érinti. Az 1996. évi XXXI. törvény 19. § (3) bekezdése szerint nekik megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelemről, ha egy telephelyen fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, dolgoznak fel vagy tárolnak, és ennek együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kilogrammot vagy litert. Ugyanez vonatkozik arra, aki mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot vagy terméket tárol, és egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló összesített alapterület meghaladja az 1000 négyzetmétert.
Szintén ide tartozik az, aki olyan épületet vagy épületrészt üzemeltet vagy bérel, amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség található, vagy amelynek az összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, vagy amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása vagy gondozása történik, és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt. Ezek a feltételek egymástól függetlenek, bármelyik teljesülése elegendő.
A foglalkoztatás legkisebb mértékét és a szükséges képesítési szintet a 9/2015. (III. 25.) BM rendelet 7. §-a határozza meg, mennyiségi és létszámsávok szerint. Az alsóbb sávokban legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell legalább havi 8 órában foglalkoztatni vagy megbízni. A magasabb sávokban, például 2000 főnél nagyobb összesített befogadóképességű épületnél, felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy szükséges, legalább havi 16 órában. Főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezett szervezetnél a felsőszintű szakembert legalább heti 40 órában kell foglalkoztatni vagy megbízni.
Ha az üzemeltető ott, ahol ezt jogszabály előírja, aláírt megállapodással vagy megbízással dokumentálva nem gondoskodik a tűzvédelemről szakemberrel vagy szolgáltatással, a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklete szerint 50.000 Ft-tól 500.000 Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírság szabható ki.
Naprakészen tartás
A 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet 1. § (2) bekezdése szerint a szabályzatot a tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén legkésőbb a változástól számított 30 napon belül át kell dolgozni, és naprakészen kell tartani. Ilyen változás lehet például a tevékenység bővítése, egy új telephely, a létszám jelentős változása vagy a vonatkozó jogszabályok módosulása. Folyamatos megbízás esetén ezt én tartom számon.
Gyakori kérdések a tűzvédelmi szabályzatról
Kell tűzvédelmi szabályzat egy tízfős cégnek?
Ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt a létszám nem haladja meg az ötven főt, nincs ötven főnél nagyobb befogadóképességű helyisége, és nem üzemeltet tíz fő befogadóképességet meghaladó kereskedelmi szálláshelyet, akkor saját tűzvédelmi szabályzatot nem kell készítenie. A törvény 19. § (2a) bekezdése szerint viszont elérhetővé kell tennie a munkavállalói számára az általános tűzvédelmi szabályzatot, amelyet a 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet 1. melléklete tartalmaz.
Változott a tűzvédelmi szabályzat létszámhatára?
Igen. A 2024. január 1. előtt hatályos szabályok szerint már annak is tűzvédelmi szabályzatot kellett készítenie, aki a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatott, és minden kereskedelmi szálláshely üzemeltetője kötelezett volt. A 2023. évi LXX. törvénnyel végrehajtott módosítás óta a létszámhatár ötvennél több munkavállaló, a szálláshelyeknél pedig csak a 10 fő befogadóképességet meghaladó kereskedelmi szálláshely üzemeltetője kötelezett. Az 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiségre vonatkozó feltétel nem változott.
Bérelt irodában is kell saját tűzvédelmi szabályzat?
Nem feltétlenül. A törvény 19. § (4) bekezdése szerint nem kell tűzvédelmi szabályzatot készítenie az ingatlan bérlőjének vagy használójának, ha az épület, épületrész üzemeltetője rendelkezik az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi szabályzattal. Ebben az esetben az üzemeltető köteles a bérleti vagy használati szerződés megkötését követően a szabályzat egy példányát a bérlő, használó rendelkezésére bocsátani.
Mikor kell elkészíteni a tűzvédelmi szabályzatot?
A 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt, és az alkalmazását a tevékenység megkezdésének időpontjától el kell rendelni. Ha később a tűzvédelmi helyzetre kiható változás történik, a szabályzatot legkésőbb a változástól számított 30 napon belül át kell dolgozni.
Mikor kell tűzriadó tervet készíteni?
Az eseteket a 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet 3. § (1) bekezdése sorolja fel. Tűzriadó tervet kell készíteni menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására vagy foglalkoztatására szolgáló rendeltetés esetén, az 50 főnél nagyobb megengedett befogadóképességű oktatási intézményben, ha az épület vagy épületrész tömegtartózkodásra szolgáló helyiséggel rendelkezik, vagy abban egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodhat, a húsznál több férőhellyel rendelkező kereskedelmi szálláshelyen, továbbá akkor, ha 1000 kilogrammot vagy 1000 litert meghaladó fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, dolgoznak fel vagy tárolnak, és az anyag robbanásveszélyes állapotban fordulhat elő. Az üzemanyagtöltő-állomásokon a kimérő szerkezetekhez kapcsolódó technológiai tartályokban tárolt üzemanyag ebbe nem számít bele.
Milyen gyakran kell gyakoroltatni a tűzriadó tervet?
Évente legalább egy alkalommal, az érintett munkavállalókkal. A gyakorlat eredményét értékelni és írásban rögzíteni kell, a feltárt hibák és hiányosságok megszüntetésére 15 napon belül írásban kell intézkedni. A tervezett gyakorlatról annak időpontja előtt legalább 15 nappal értesíteni kell az illetékes kormányhivatalt mint tűzvédelmi hatóságot, és az időpont változását is jelezni kell. Ezt a 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet 3. § (5) bekezdése írja elő.
Kell évente tűzvédelmi oktatást tartani?
A 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet 6. § (1) bekezdése szerint évente rendszeres tűzvédelmi oktatást kell biztosítani a munkavállalóknak és a munkavégzésben részt vevő családtagoknak, ha a vállalkozás tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett. A szabályzat készítésére nem kötelezett vállalkozásnál akkor kötelező az évenkénti oktatás, ha az általa üzemeltetett vagy bérelt épületben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása vagy foglalkoztatása történik, vagy ha olyan épületet, épületrészt vagy szabadteret üzemeltet vagy bérel, amely 1000 kilogrammot vagy 1000 litert meghaladó fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására vagy tárolására szolgál, és az anyag robbanásveszélyes állapotban fordulhat elő. A törvény 22. § (3) bekezdése szerint emellett minden munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállalói a munkakörükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket már a foglalkoztatásuk megkezdése előtt megismerjék. Részletesen a tűzvédelmi oktatás oldalon olvashat róla.
Mekkora bírság jár, ha nincs tűzvédelmi szabályzat?
A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklete szerint, ha a kötelezett a jogszabály által előírt tűzvédelmi szabályzatot nem készíti vagy nem készítteti el, a tűzvédelmi bírság 50.000 Ft-tól 250.000 Ft-ig terjedhet. Ha a szabályzatból hiányzik egy kötelező tartalmi elem, vagy nem tartalmazza a tűzvédelmi helyzetre kiható változást, a bírság 50.000 Ft-tól 200.000 Ft-ig terjedhet. A bírság kiszabására a tűzvédelmi hatóság jogosult. Részletes összefoglaló a tűzvédelmi bírság oldalon található.
Mennyibe kerül a tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadó terv?
A szabályzat vállalkozási díja 40.000 forinttól, a tűzriadó és menekülési terv elkészítése 30.000 forinttól indul, a telephelyek számától és méretétől függően. A díjak az Áraink oldalon találhatók.
Kérjen ajánlatot a tűzvédelmi szabályzat elkészítésére