Mikor kell munkavédelmi szakembert foglalkoztatni
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdése szerint a munkáltatónak a veszélyességi osztályhoz és a munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő, de legalább a rendeletben megjelölt időtartamra munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt kell kijelölnie vagy foglalkoztatnia. Az 57. § (2) bekezdése szerint ez külső szolgáltatás igénybevételével is megvalósítható, a felelősség viszont a munkáltatónál marad.
A részleteket a munkavédelemről szóló törvény végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
Mitől függ a szükséges óraszám
Két dologtól. Az egyik a cég tevékenysége, amely alapján a melléklet az I., a II. vagy a III. veszélyességi osztályba sorolja a munkáltatót. A besorolás a TEÁOR számokhoz igazodik, és a hatályos melléklet már a TEÁOR 2025-ös rendszerét használja. A másik a munkavállalói létszám, amelynél a melléklet öt sávot különböztet meg.
- 1 és 9 munkavállaló között
- 10 és 49 munkavállaló között
- 50 és 500 munkavállaló között
- 501 és 1000 munkavállaló között
- 1000 munkavállaló felett
Néhány példa a hatályos melléklet szerint. Az I. veszélyességi osztályban 1 és 9 fő között egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy heti négy órában, 10 és 49 fő között napi három órában szükséges. A II. és a III. veszélyességi osztályban 1 és 9 fő között heti egy óra az előírt minimum. A nagyobb létszámoknál az óraszám növekszik, a legnagyobb cégeknél pedig felsőfokú képesítésű szakember teljes munkaidőben szükséges.
Mikor láthatja el a munkáltató maga
A melléklet 4. pontja szerint a legfeljebb 9 munkavállalót foglalkoztató munkáltató, továbbá a II. veszélyességi osztályba tartozó és 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató, valamint a III. veszélyességi osztályba tartozó és 100 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltató külön szakember kijelölése helyett kijelölt munkavállalójával vagy természetes személy munkaadóként maga is elláthatja a munkáltatói feladatokat. Ennek feltétele, hogy a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezzen az ehhez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.
Ez a könnyítés viszont nem vonatkozik a munkabiztonsági szaktevékenységre. A melléklet ugyanezen pontja szerint minden esetben a munkáltató kötelessége, hogy a munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt vegyen igénybe. Ez a leggyakoribb félreértés, ezért érdemes kiemelni. Attól, hogy egy kisebb cégnél nem kell külön szakembert foglalkoztatni, a szaktevékenységnek minősülő feladatokat továbbra sem végezheti el maga a munkáltató szakképesítés nélkül.
A besorolásról és az ez alapján történő foglalkoztatásról a melléklet 5. pontja szerint a munkáltató saját felelősséggel gondoskodik.
Melyek a munkabiztonsági szaktevékenységek
A törvény több feladatot minősít munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek. A leggyakoribbak az alábbiak.
- A munkavédelmi üzembe helyezést megelőző, munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat.
- A kockázatértékelés elvégzése, dokumentálása és felülvizsgálata.
- Az egyéni védőeszköz juttatása belső rendjének írásbeli meghatározása.
- A munkavédelmi oktatás tematikájának elkészítése.
- A munkabaleset kivizsgálása.
- A megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozása.
Ki végezheti
Munkabiztonsági szaktevékenységet az végezhet, aki közép- vagy felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkezik. A munkaegészségügyi szaktevékenységet foglalkozás-orvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan vagy népegészségtan szakképesítéssel rendelkező személy láthatja el.
A hatályos rendelet teljes szövege a Nemzeti Jogszabálytárban olvasható.