Munkabiztonsági szakember megbízása

Mikor kell igénybe venni munkavédelmi szolgáltatást?

A jelenleg hatályos Munkavédelmi Törvény minden munkáltató részére előírja munkavédelmi szakember foglalkoztatását, kivételek a legkisebb cégek. Ám a törvényben ez a rész nem könnyen értelmezhető, ezért a munkáltatók számára nem biztos, hogy egyértelmű, mikor kell ez és mikor nem.

A munkáltató – attól függően, tevékenysége szerint (letölthető dokumentum itt melyik veszélyességi osztályba sorolható – annyi órában köteles munkavédelmi szakembert foglalkoztatni.

A legkevésbé veszélyes munkakörben foglalkoztató cég is legalább heti egy órában kell, hogy bejelentse a munkavédelmi szakembert. Kivételnek számítanak a kisvállalkozásnak minősülő, azaz 50 fő alatti vállalkozások, ahol a középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember helyett kijelölt munkavállaló vagy maga a munkáltató is elláthatja a munkavédelem munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.

A munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére ez a kivétel nem vonatkozik!

Tehát, a munkáltató tevékenységének munkavédelmi osztálybasorolása és alkalmazotti létszáma határozza meg, hogy szükséges-e és amannyiben igen, akkor milyen meghatározottt mininum óraszámban kell alkalmazni, megbízni, illetve foglalkoztatni munkabiztonsági szakembert.

 

Az I. veszélyességi osztályba tartozó cégek esetében létszámtól függetlenül, ill. a II. és III. veszélyességi osztályba tartozók esetében 50 főt meghaladó munkavállalói létszám esetében szükséges munkavédelmi szakember alkalmazása, folyamatos megbízással.

5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet 2. mellékletéből

"A legfeljebb 9 fő munkavállalót foglalkoztató munkáltató (mikrovállalkozás) esetén, továbbá ha a munkáltató
a tevékenysége alapján a II. vagy III. veszélyességi osztályba tartozik, és 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat (kisvállalkozás), akkor külön szakember kijelölése (foglalkoztatása) helyett kijelölt munkavállalójával vagy természetes személy munkaadóként maga is elláthatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Valamennyi esetben (kijelölés, foglalkoztatás vagy a munkavédelmi feladatok személyes ellátása) a munkáltató kötelessége továbbá, hogy a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére munkavédelmi (bányászati) szakképesítésű személyt vegyen igénybe. Ez a személy lehet a kijelölt (foglalkoztatott) szakember vagy - a szakképzettségi feltétel fennállása esetén - a természetes személy munkáltató is."

A Munkavédelmi Törvény értelmében jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet.

A munkáltató a  szaktevékenységnek minősített feladatokat csak meghatározott szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.

Szaktevékenységek

Munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult:

  • Felsőfokú képzésen munkavédelmi szakképesítést szerzett személy;
  • Középfokú OKJ-s képzésen munkavédelmi technikusi szakképesítést szerzett személy.

Munkaegészségügyi szaktevékenység végzésére jogosult:

  • foglalkozás-orvostan (üzemorvostan) szakképesítéssel rendelkező személy;
  • munkahigiéne szakképesítéssel rendelkező személy;
  • közegészségtan-járványtan szakképesítéssel rendelkező személy;
  • megelőző orvostan szakképesítéssel rendelkező személy;
  • népegészségtan szakképesítéssel rendelkező személy.

Munkabiztonsági és (a két személy közösen végzi) munkaegészségügyi szaktevékenységek:

  • A munkavédelmi üzembe helyezést megelőző, munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat.
  • A Kockázatértékelés elvégzése, dokumentálása, szükség szerint felülvizsgálata.
  • A munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására kiterjedő, ún. Megelőzési stratégia kidolgozása.
  • Az egyéni védőeszközök juttatási rendjének írásban történő meghatározása.
  •  

Munkabiztonsági és/vagy (az eseménytől függően közösen vagy külön végzi)  munkaegészségügyi szaktevékenységek:

  • a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzése az alábbi esetekben:

a) ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be,

b) rendkívüli körülmények (különösen átalakítás, baleset, természeti jelenségek vagy műszaki okból 30 napot meghaladó használaton kívüli időszak) bekövetkezése esetén.

Munkabiztonsági szaktevékenységek:

  • A munkabaleset kivizsgálása.
  • Az időszakos biztonsági felülvizsgálatok elvégzése (veszélyes technológia kivételével).
  • Emelőgép kezelők, -karbantartók és kötözők részére tartott munkavédelmi oktatás tematikájának elkészítése.
  • Építőipari kivitelezési tevékenységek során az egészségvédelmi és biztonsági koordinátori feladatok ellátása.

Munkaegészségügyi szaktevékenység:

  • Az elektromágneses terek jelentette kockázatra vonatkozó értékelés elkészítése.