Szervezett munkavégzés

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény csak azokra tevékenységekre vonatkozik, ahol szervezett munkavégzés folyik.

Viszont, nem minden munkavégzés szervezett mukavégzés, csak amelyik munkaviszony keretében történik.

Statisztikák szerint nem csökkennek a munkabalesetek.

Ennek egyik oka, hogy a munkáltatók egy része mindaddig nem fektet kellő hangsúlyt a megelőzésre (és a szabálykövetésre), amíg személyesen nem találkozik a jogsértés következményeivel. Ez akkor igaz, amikor a munkáltató közvetlenül nem is vesz részt a veszéllyel járó foglalkoztatásban, pusztán megrendelői mőségben van jelen a jogügyletben, ilyenkor lényegében nem munkáltató. Kiváló példa erre, ha egy ingatlanon munkát végeztetünk és az ott dolgozó munkavállalót baleset éri. Nem gondolunk arra, hogy munkáltatónak minősülhetünk.

Fontos azonban tudni, hogy ilyen esetben is munkáltatónak minősülhet az, akinek a területén a munkavégzés folyik, amiből kötelezettségei is származnak!

pl. kockázatértékelés, munkavédelmi oktatás...stb

Mit is jelent az, hogy szervezett munkavégzés?

Szervezett munkavégzés:

A munkaviszonyban - ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést -, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.

Munkáltató:

A munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót (akkor is, ha egyéni céget alapított) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések [9. § (2) bekezdés] tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője. Magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén munkáltató az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik.

Munkavállaló: 

A szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy.

A munkavégzésre irányuló egyes jogviszonyok:

A foglalkoztatás többféle jogviszony keretében lehetséges, a jogviszonyok elhatárolása a gyakorlatban nehézséget okozhat.

A munkavégzés nem csak munkaviszony keretében történhet, hanem egyéb jogviszony keretében is, amelyek az alábbiak:

  • vállalkozási jogviszony
  • megbízási jogviszony
  • tisztségviselők
  • további munkaviszonyban másodállás, mellékfoglalkozás

A jogviszonyok egymástól a jellemző ismérvek alapján elhatárolhatóak, a szerződés megnevezése önmagában nem határozza meg a szerződés típusát!

2003. július 1-jétől a munkaügyi felügyelőknek jogában áll a munkáltató munkavállalóval összefüggésben vezetett nyilvántartásokat, egyéb dokumentumokat három munkanapra bevonni, ha az ellenőrzés helyszínén nincs másolati példány, illetve másolási lehetőség. (1996.évi. LXXV. törvény 4.§. 3. bekezdés)

Az ellenőrzés során a munkaügyi felügyelő vizsgálhatja a szerződések tartalmát is, így amennyiben azt állapítja meg, hogy a megbízási , vállalkozási szerződés színlelt szerződés és munkaviszonyt leplez határozattal kötelezheti a munkáltatót a munkaviszonyra vonatkozó szabályok betartására. (1996.évi. LXXV. törvény 3.§ (1) a, pontja

Ha a munkáltató és a munkát végző személy megbízási vagy vállalkozási szerződést köt olyan munkavégzésre, amely jellemzően munkaviszony keretében látható el, illetve ha munkavégzéssel kapcsolatos körülmények arra utalnak, hogy a munkát ténylegesen munkaviszony keretében végzik, ez  jogellenes joggyakorlatnak minősülhet, hiszen az ilyen esetekben  a munkaviszonyból származó munkavállalói jogok (táppénz, fizetett szabadság) gyakorlásának, illetve kötelezettségek (társadalombiztosítási járulék fizetése) teljesítésének csorbítását idézik elő.

A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusa – munkaszerződés, megbízás, vállalkozási szerződés – nem választható meg úgy, hogy az korlátozza a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét szolgáló rendelkezések érvényesülését.

A törvény ezentúl előírja azokat a kritériumokat is, amelyek alapján a felek megállapodását elnevezésétől függetlenül munkaszerződésnek kell tekinteni.

Ennek értelmében a szerződés tényleges típusát az eset összes körülményére tekintettel kell megítélni, így különösen a felek szerződéskötését megelőző tárgyalásra, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozataira, a tényleges munkavégzés jellegére, valamint a felek jogaira és kötelezettségeire.