Munkavédelemben kiszabható bírságok

A munkavédelem területén milyen szankcionálás érheti a munkáltatót a nem megfelelőségek esetén?

A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval vagy az Mvt. 40. § (2) bekezdésében meghatározott összehangolási kötelezettség megvalósításáért felelős személlyel vagy szervezettel szemben.

Az Mvt. 81-82. §-ai szerinti esetekben a súlyos veszélyeztetést megvalósító munkáltatóval szemben a munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot szab ki.

Továbbá, nem mindenki tudja, hogy az esetleges bírságon kívül a munkabaleset büntetőjogi és kártérítési következményekkel járhat.

A munkavédelem területén 50.000-10.000.000Ft-ig terjedő bírság merülhet fel.

A munkavédelmi bírság mértékének meghatározása >>

bírság

Bírságok


Ha a munkáltató a munkavédelmi törvényben és az egyéb jogszabályokban, valamint a saját szabályzataiban előírtakat nem tarja be (még ha ez nem is okoz balesetet), a felügyelők enyhébb esetben szabálysértési, súlyosabb veszélyeztetésnél munkavédelmi bírságot alkalmazhatnak.

A felügyeletek hatáskörébe tartozó szabálysértések

218/1999 Korm. rend. egyes szabálysértésekről
98.§ (1) Aki a) a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetőleg annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi, vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri,
b) munkáltatóként a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetőleg a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza,
c) a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos bejelentési, kivizsgálási, nyilvántartási kötelezettségét nem teljesíti, illetőleg a kivizsgálást - ideértve az ehhez szükséges adatszolgáltatás megtagadását - akadályozza, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2)Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a bányakapitányság, az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség is eljárhat.
98/A. § Munkavédelmi képviselő akadályozása.
99. § (1) Az a munkáltató, aki a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, illetőleg a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.


Termelő-, illetőleg biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegése

100. § (1) Aki
a) termelő-, illetőleg biztonsági berendezést az előírt előzetes vizsgálat nélkül, vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, illetőleg engedélye érvényének lejárta után üzemben tart,
b) termelő-, illetőleg biztonsági berendezés üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó biztonsági szabályokat nem tartja meg, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Aki termelő-, illetőleg biztonsági berendezésnek a biztonsági szabályzatokban, jogszabályban előírt szabványokban előírt szerelvényeit (segédberendezéseit) kiiktatja vagy nem tartja üzemképes állapotban, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható


Munkavédelmi bírság

A felügyeletek munkavédelmi bírságot alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.

A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen
a. A munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása;
b. A időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása;
c. A balesetet okozó gép soron kívüli ellenőrzésének elmulasztása;
d. A bekezdésében meghatározott kockázatértékelés elmulasztása;
a. a foglalkozáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti legmagasabb veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetében, valamint,
b. az egyes veszélyforrások hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló külön jogszabályokban előírt esetekben, amely megvalósul különösen a kockázatértékelés keretében szükséges expozícióbecslés/-mérés hiányában;
e. A szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya;
f. a munkavégzés 40. § (2) bekezdése szerinti összehangolásai kötelezettségének elmulasztása;
g. a veszélyes munkahelyeken, veszélyes munkaeszközzel, vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére ideértve a külön jogszabályban meghatározott veszélyforrásokkal járó munkaköröket, sérülékeny csoportot)előírt munkaköri alkalmassági vizsgálatok, biológiai monitorozás elmulasztása;
h. a külön jogszabályok szerint előírt foglalkoztatási tilalom megszegése;
i. a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás; továbbá
j. a rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetére a külön jogszabály által előírt mérések elmulasztása
 

bírság

A munkavédelmi bírság összege telephelyenként 50.000 Ft-tól 10.000.000 Ft-ig terjedhet.

Vigyázat! A munkavédelmi bírsággal cége felkerül az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség nyilvános feketelistájára, ami két év kizárást jelent a rehabilitációs pályázatokból (később valószínűleg más pályázatokból is).

Néhány gépekkel, védőberendezésekkel kapcsolatos nem mindig közismert hiányosság, amelyeket általában ellenőrizni szoktak, és amelyekért a felügyelő a gépet akár le is állíthatja.

  • A gép a burkolat nyitásakor nem áll le.
  • Targoncában benne marad az indítókulcs használat után.
  • Energiakimaradás után a gép újraindul.
  • Gép megfelelőségtanúsítványa hiányzik.
  • Vészleállítók (gombák) nincsenek minden kezelőhelyen.
  • (Ék)szíj, lánc, szalag felfutása a kerékre nincs burkolva

Ezek egy része viszonylag kis ráfordítással megoldható, ezeket célszerű először rendbe hozni.

Büntetőjogi felelősség

büntetőjogi felelősség

1978. évi IV. törvény a Büntető törvénykönyvről
A munkavédelmi szabályok megszegőivel szemben alkalmazható legsúlyosabb joghátránnyal a büntetőjogi felelősségre vonás jár. A munkavédelmi szabályszegés akkor jár ezzel, ha egyben bűncselekményt is megvalósít.

171.§ (1) Aki foglalkozása szabályainak (A Munkavédelmi törvény 11.§-ban foglalt biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok ennek minősülnek) megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból (Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.) közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2)A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Itt különösen a "tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja " kitételre hívnám fel a figyelmet.

Ha Ön nem készíttet munkavédelmi kockázatértékelést, az tipikusan gondatlanság, pláne hogy az nem csak elvárható, hanem egyenesen kötelező is!

gondatlanság

 

273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról

 

4. § A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként ötvenezer forint.

5. § A munkavédelmi bírság mértéke a 4. §-ban meghatározott alapösszeg és a 6. §-ban alkalmazandó szorzók alapján, a 7. § szerinti emelési és csökkentési lehetőség figyelembevételével kerül kiszámításra, azzal, hogy a bírság mértéke nem lehet kevesebb a munkavédelmi bírság az Mvt.-ben meghatározott legkisebb vagy több az Mvt.-ben meghatározott legnagyobb összegénél.

6. § (1) A munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során

a) 2–4 munkavédelmi normasértés esetén 1,5-szörösére;

b) 5–7 munkavédelmi normasértés esetén 2-szeresére;

c) 8 vagy annál több munkavédelmi normasértés esetén 3-szorosára

emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét.

(2) Ha a munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során azt állapítja meg, hogy a munkavállaló súlyos veszélyeztetésének időtartama bizonyította

b) nyolc óránál tovább fennállt, 1,5-szörösére;
c) egy hétnél tovább fennállt, 3-szorosára;
d) egy hónapnál tovább fennállt, 5-szeresére

emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét.

(3) Ha munkáltató mulasztása miatt

a) fokozott expozíció következett be, 1,2-szeresére;
b) munkabaleset vagy egészségkárosodás következett be, 1,5-szörösére;
c) súlyos munkabaleset – kivéve halálos munkabaleset – következett be, 3-szorosára;
d) halálos munkabaleset következett be, 10-szeresére
emeli meg a munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság mértékét.

(4) Ha a munkavédelmi hatóság korábbi hatósági eljárása során feltárt súlyos veszélyeztetés miatt a munkáltatóval szemben jogerősen munkavédelmi bírságot szabott ki a hatósági ellenőrzést megelőző két éven belül, akkor a munkavédelmi bírság mértékét 1,5-szörösére emeli meg.

(5) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás vagy természetes személy munkáltató munkavédelmi normasértése esetén a munkavédelmi bírság mértéke 0,8-szorosára csökken.

 

7. § (1) Az 5. § alapján megállapított munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal megemelheti ha:

a) megállapítja, hogy a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése a 10%-ot meghaladja,
b) megállapítja, hogy a munkavédelmi normában meghatározott mérték túllépése a 10%-ot meghaladja,
c) a munkáltató nem bízott meg munkavédelmi szakembert a munkavédelmi feladatok ellátására,
d) nincs a munkáltatónál biztosítva a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,
 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet szerinti II. vagy III. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál az előírt kockázatértékelés hiányzik,
f) a munkavédelmi oktatás nem került megtartásra;
g) a munkáltató nem szervezte meg a munkavédelmi képviselő választását olyan esetben, amikor ez kötelező lett volna, vagy nem biztosította a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit,
h) jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltató nem alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi koordinátort, vagy
i) megállapítja, hogy a munkáltató a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy életét, testi épségét és egészségét is veszélyezteti.

(2) Az 5. § alapján megállapított munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal csökkentheti ha:
a) a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított;
b) a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott vagy
c) a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg.

8. § Ez a rendelet 2012. január 1. napján lépett hatályba.
9. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult munkavédelmi hatósági eljárásokban kell alkalmazni.

 

A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen: 

  • a 21. §-ban meghatározott feltételek szerinti munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása;
  • a 23. § (1) bek-ben meghatározott időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása;
  • a 23. § (2) bek-ben meghatározott soron kívüli ellenőrzés elmulasztása;
  • az 54. § (2) bek-ben meghatározott kockázatértékelés elmulasztása a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti legmagasabb veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetében, valamint az egyes veszélyforrások hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló külön jogszabályokban előírt esetekben, amely megvalósul különösen a kockázatértékelés keretében szükséges expozícióbecslés/-mérés hiányában;

 

Vissza a Főoldalra