Milyen bírság érheti a munkáltatót munkavédelmi mulasztás miatt
A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot szab ki arra a munkáltatóra, aki az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítését elmulasztja, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti. Ezt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 82. § (1) bekezdése mondja ki. Ugyanez vonatkozik a törvény 40. § (2) bekezdése szerinti összehangolási kötelezettség megvalósításáért felelős személyre vagy szervezetre is.
A bírság mértéke 2024. március 1-je óta lényegesen magasabb a korábbinál, ezért érdemes átnézni, hol tart a cége.
Mennyi a munkavédelmi bírság
A bírság mértékét a munkavédelmi bírság mértékéről és a kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet határozza meg. Ez a rendelet 2024. március 1-jén lépett a korábbi 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet helyébe.
A rendelet 3. §-a szerint a munkavédelmi bírság összege százezer forinttól százmillió forintig terjedhet, az alapösszeg pedig súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként százezer forint. A korábbi szabály szerint az alapösszeg ötvenezer forint volt, a felső határ pedig tízmillió forint.
Mi emeli a bírságot
A rendelet 5. §-a szorzókat rendel az egyes esetekhez. A bekezdésenként meghatározott szorzók közül a tényállás szerinti legnagyobbat kell alkalmazni.
- Kettő és négy közötti normasértésnél másfélszeres, öt és hét között kétszeres, nyolc vagy annál több normasértésnél háromszoros a szorzó.
- Ha a súlyos veszélyeztetés egy óránál tovább állt fenn, a szorzó 1,3-szeres, nyolc óránál tovább másfélszeres, egy hétnél tovább háromszoros, egy hónapnál tovább tízszeres.
- Ha a munkáltató mulasztása miatt munkabaleset vagy egészségkárosodás következett be, a szorzó háromszoros, súlyos munkabalesetnél tízszeres, halálos munkabalesetnél húszszoros.
- Ha a hatóság a megelőző három éven belül már szabott ki véglegesen munkavédelmi bírságot, az újabb bírság másfélszeresére nő, és minden további esetben a legutóbb alkalmazott szorzó megduplázódik.
Mikor emelheti a hatóság további húsz százalékkal
A rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb húsz százalékkal megemelheti a bírságot. Az alábbi esetek a napi gyakorlatban a leggyakoribbak.
- A munkáltatónál nincs biztosítva munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy igénybevétele vagy a munkabiztonsági szaktevékenység ellátása.
- Nincs biztosítva a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás vagy a munkaegészségügyi szaktevékenység ellátása.
- Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet szerinti II. vagy III. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál hiányzik az előírt kockázatértékelés.
- A munkavédelmi oktatás dokumentáltan nem került megtartásra.
- A munkáltató nem szervezte meg a munkavédelmi képviselő választását akkor, amikor az kötelező lett volna, vagy nem biztosította a megválasztott képviselő működési feltételeit.
- A munkáltató nem alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi koordinátort ott, ahol azt jogszabály előírja.
- A határértékkel jellemzett kóroki tényezőre megadott határérték vagy a munkavédelmi normában meghatározott mérték túllépése meghaladja a húsz százalékot.
- A munkáltató a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy életét, testi épségét és egészségét is veszélyezteti.
Mi csökkenti a bírságot
- Mikro- és kisvállalkozásnál, valamint természetes személy munkáltatónál a bírság 0,8-szeresére csökken, és legfeljebb huszonötmillió forint lehet. Középvállalkozásnál 0,9-szeresére csökken, a felső határ ötvenmillió forint. Halálos munkabaleset esetén ez a kedvezmény nem alkalmazható.
- A hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb húsz százalékkal csökkentheti a bírságot, ha a munkáltató segítette a tényfeltárást, ha a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott, vagy ha a munkáltató a hatályos előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg.
Mi számít súlyos veszélyeztetésnek
Az eseteket a munkavédelmi törvény 82. § (2) bekezdése sorolja fel. A gyakorlatban ezek fordulnak elő a leggyakrabban.
- A munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása.
- Az időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása.
- A balesetet okozó munkaeszköz soron kívüli ellenőrzésének elmulasztása.
- A kockázatértékelés elmulasztása az I. veszélyességi osztályba tartozó munkáltatónál, valamint azokban az esetekben, amelyeket az egyes veszélyforrások hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló jogszabályok előírnak.
- A szükséges biztonsági berendezések és egyéni védőeszközök hiánya vagy működésképtelensége.
- A munkavégzés összehangolási kötelezettségének elmulasztása.
- A veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban előírt munkaköri alkalmassági vizsgálatok és biológiai monitorozás elmulasztása.
- A jogszabály szerinti foglalkoztatási tilalom megszegése.
- A megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás a szükséges védelem hiányában.
- A rákkeltő expozícióval járó tevékenységnél előírt mérések elmulasztása.
A hatóság a bírságot telephelyenként szabja ki, ha az azonos időben lefolytatott eljárásban megállapítja, hogy a munkáltató ugyanazt a rendelkezést több telephelyén is megsérti.
Büntetőjogi felelősség
A munkavédelmi szabályszegés súlyosabb esetben bűncselekményt is megvalósíthat. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 165. §-a szerint aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz, egy évtől öt évig terjedő, ha halált okoz, és két évtől nyolc évig terjedő, ha kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, a büntetési tételek ennél magasabbak.
A korábbi, 1978. évi IV. törvény 2013. július 1-je óta nem hatályos, a mai szabályt a 2012. évi C. törvény tartalmazza.
Gyakori hiányosságok a gépeknél
Az alábbiak a hatósági ellenőrzéseken rendszeresen előkerülnek, és a felügyelő a gépet le is állíthatja miattuk. Nagy részük kis ráfordítással rendbe tehető.
- A gép a burkolat nyitásakor nem áll le.
- A targoncában használat után benne marad az indítókulcs.
- Energiakimaradás után a gép magától újraindul.
- Hiányzik a gép megfelelőségi tanúsítványa.
- Nincs vészleállító minden kezelőhelyen.
- A szíj, a lánc vagy a szalag felfutása a kerékre nincs burkolva.
A rendelet teljes, hatályos szövege a Nemzeti Jogszabálytárban olvasható.