Két tévhitet hallok a leggyakrabban. Az egyik szerint a képernyő előtt dolgozó irodai munkatársaknak már semmilyen orvosi vizsgálat nem kell. A másik szerint a munkaköri orvosi vizsgálat ma már senkinek sem kötelező. Egyik sem igaz. A szabályok 2024 őszén valóban megváltoztak, de a kötelezettség nem szűnt meg, csak máshol húzódik a határ.
Mi változott 2024-ben
2024. szeptember 1. előtt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény általános szabályként írta elő, hogy a munkára való alkalmasságról orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. Ezért volt korábban minden új dolgozónál kötelező a belépés előtti üzemorvosi vizsgálat.
Azóta a törvény 49. § (1a) bekezdése szerint orvosi vizsgálatra két esetben van szükség. Akkor, ha jogszabály az adott munkakörre előírja, és akkor, ha a munkáltató úgy dönt, hogy vizsgálatot kér. Hogy mely munkakörökben kötelező, azt ágazatonként külön miniszteri rendeletek sorolják fel. Ilyen például a nemzetgazdasági miniszter 36/2024. (IX. 26.) NGM rendelete, az agrárminiszter 49/2024. (IX. 26.) AM rendelete, az építési és közlekedési miniszter 35/2024. (IX. 26.) ÉKM rendelete, az energiaügyi miniszter 23/2024. (XII. 16.) EM rendelete és a belügyminiszter 44/2024. (IX. 26.) BM rendelete. Ez az öt rendelet ugyanazt a listát tartalmazza. A vizsgálatok részletes szabályait a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet rögzíti, ezt 2025 júniusában igazították az új rendszerhez.
Mikor kötelező a vizsgálat
E rendeletek szerint a vizsgálat akkor kötelező, ha a munkakörben az alábbi hatások érhetik a dolgozót.
Balesetveszély. Két méternél magasabban végzett munka, munka mozgó gépek, munkaeszközök vagy mozgó termékek mellett, erősáramú villamos berendezéseken és feszültség alatt végzett munka, valamint bányászati és robbanóanyagokkal kapcsolatos munkakörök.
Fizikai hatások. Napi átlagban 85 decibelnél erősebb zaj vagy 137 decibel feletti zajcsúcs, a határértéket meghaladó rezgés vagy mesterséges optikai sugárzás, például lézer, a jogszabályban meghatározott hőség vagy hideg, valamint ionizáló sugárzás. Hidegnek számít például az a zárt munkahely, ahol a munkaidő több mint felében 10 fok alatt van a hőmérséklet.
Anyagok és kórokozók. Veszélyes vegyi anyagokkal és keverékekkel járó munka, a tüdő hegesedését okozó por vagy azbeszt, továbbá biológiai kórokozók, például az egészségügyi és szociális ellátásban, diagnosztikai laboratóriumban, szennyvíz- és hulladékkezelésben.
Járványügyi szempontból kiemelt munkakörök. Óvodában, bölcsődében, gyermekotthonban és egészségügyi intézményben a gyermekek és csecsemők ellátása, továbbá közfogyasztásra szánt étel, ital és más élelmiszer előállítása és forgalmazása, az ilyen munkahelyeken takarítókat is beleértve. Kivétel a csomagolt élelmiszer, valamint a nyers zöldség és gyümölcs szállítása és tárolása.
Munkaszervezés. Éjszakai műszak, vagyis 22 és 6 óra között végzett munka, és 10 kilogrammnál nehezebb terhek kézi mozgatása.
A rendelet nem a munkakör megnevezését nézi, hanem azt, hogy a munkakörben érhetik-e ezek a hatások a dolgozót. Egy irodai asszisztens, aki rendszeresen maga hordja fel a raktárból a nyomtatópapírt egész dobozokban, a kézi tehermozgatás miatt a kötelező körbe kerülhet, mert egy ilyen doboz általában nehezebb 10 kilogrammnál.
Minden más munkakörben a munkáltató dönti el, kér-e vizsgálatot. Ha úgy dönt, hogy igen, a vizsgálat nála ugyanúgy kötelezővé válik, és ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá.
Mi a helyzet a képernyős munkával
A képernyő előtti munka nem szerepel ezen a listán. Egy tisztán irodai, képernyős munkakörben tehát az általános munkaköri alkalmassági vizsgálat önmagában nem kötelező. Ez az a pont, ahol sokan megállnak, pedig itt kezdődik a lényeg.
A képernyő előtti munkavégzésről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet külön szabályt tartalmaz, amelyet a 2024-es változás nem érintett. Aki a napi munkaidejéből legalább négy órát rendszeresen képernyő előtt tölt, annak a munkáltatója köteles szem- és látásvizsgálatot kezdeményezni a foglalkozás-egészségügyi orvosnál. Először a képernyős munka megkezdése előtt, utána kétévente, és akkor is, ha a dolgozónak a képernyős munkával összefüggő látási panasza jelentkezik. A dolgozó köteles a vizsgálaton részt venni. A pénztárgépek és számológépek kis kijelzői, valamint a járművek vezetőfülkéi nem számítanak ide.
Ha a szemészeti vizsgálat szerint a képernyős munkához szemüveg kell, vagy a dolgozó saját szemüvege erre nem megfelelő, a munkáltató köteles biztosítani a szükséges szemüveget. A vizsgálat és a szemüveg költsége nem hárítható a dolgozóra. Ugyanez a rendelet írja elő, hogy a folyamatos képernyős munkát óránként legalább tízperces szünetnek kell megszakítania, és ezeket a szüneteket főszabályként nem lehet összevonni. A képernyős munkahelyek kockázatait a kockázatértékelésnek is külön vizsgálnia kell.
A képernyős munkakör tehát nem jelenti azt, hogy semmilyen orvosi vizsgálat nem kell. A szemvizsgálat kötelező, és ha a munkakörben a fenti listából bármi más is előfordul, akkor a teljes alkalmassági vizsgálat is. Ha pedig a munkáltató saját döntése alapján kér alkalmassági vizsgálatot a képernyős munkakörökben, akkor ott az időszakos vizsgálatot évente kell elvégezni, mert a 33/1998. NM rendelet a képernyős munkát a fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységek közé sorolja.
A soron kívüli vizsgálat mindenkire vonatkozik
A soron kívüli vizsgálat szabályai minden munkavállalóra érvényesek, akkor is, ha a munkakörében egyébként nincs kötelező vizsgálat. Soron kívüli vizsgálat kell többek között, ha a dolgozó egészségi állapota úgy változik meg, hogy feltehetően nem tudja biztonságosan ellátni a munkáját, ha 30 napig keresőképtelen volt, ha a munkavégzése nem egészségi okból, például gyermekgondozás miatt hat hónapnál hosszabb ideig szünetelt, valamint eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset után. A vizsgálatot a munkáltató, a dolgozó, a háziorvos és az üzemorvos is kezdeményezheti.
Mikor és milyen gyakran
Ahol a vizsgálat kötelező, ott az első, úgynevezett előzetes vizsgálatot a munkába állás előtt kell elvégezni. Munkakör, munkahely vagy munkakörülmények változásakor is új vizsgálat kell, ha a dolgozó fizikai munkát végez, ha fiatalkorú, vagy ha az új helyen a korábbinál nagyobb vagy más jellegű terhelés éri.
Az időszakos vizsgálat gyakorisága a kockázattól függ. A 18 év alatti és a nyugdíjkorhatárt betöltött dolgozóknál évente kell. A balesetveszélyes munkakörök többségében 40 éves korig háromévente, 40 és 50 év között kétévente, 50 év felett évente, a feszültség alatti munkánál pedig korától függetlenül évente. A biológiai kórokozóknak kitett és a járványügyi szempontból kiemelt munkakörökben évente, a vegyi és fizikai hatásoknál pedig a rendelet mellékletében meghatározott gyakorisággal. Az üzemorvos ennél rövidebb érvényességet is megállapíthat.
Ki végzi, és ki fizeti
A munkaköri alkalmassági vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi orvos, köznyelven az üzemorvos végzi, nem a háziorvos. A munkáltatónak minden dolgozójára kiterjedően foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást kell biztosítania, saját orvossal vagy szerződött szolgáltatón keresztül. A vizsgálat költsége a munkáltatót terheli, mert a törvény szerint a munkáltatói feladatok költségét nem lehet a dolgozóra hárítani.
A vizsgálat eredménye alkalmas, ideiglenesen nem alkalmas vagy nem alkalmas lehet, és az orvos korlátozásokat is előírhat. Aki az előírt vizsgálaton nem vett részt, vagy nem alkalmas minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható. Ha a munkáltató vagy a dolgozó nem ért egyet az eredménnyel, a kézhezvételtől számított 15 napon belül másodfokú vizsgálatot kérhet.
Mit érdemes most tennie a munkáltatónak
A kiindulópont a kockázatértékelés. Ebből kell kiderülnie, hogy az egyes munkakörökben milyen hatások érik a dolgozókat. Ahol a rendeleti lista bármelyik eleme előfordul, ott az alkalmassági vizsgálat kötelező. Ahol a dolgozó naponta rendszeresen legalább négy órát képernyő előtt dolgozik, ott a szemvizsgálat. A többi munkakörnél pedig érdemes tudatosan és írásban dönteni arról, kér-e a cég vizsgálatot.
Ha bizonytalan abban, hogy a cégénél kinek kötelező a vizsgálat, vagy hogy melyik ágazati rendelet vonatkozik a cégére, szívesen átnézem a munkaköröket és a kockázatértékelést. Árajánlatot kérhet, vagy közvetlenül is megkereshet.
A cikk a 2026 szeptemberében hatályos jogszabályok alapján készült. A munkavédelmi törvény, a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet, az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet, valamint a fent hivatkozott ágazati rendeletek teljes szövege a Nemzeti Jogszabálytárban olvasható.