2026. október 13-án elindult az EU munkavédelmi ügynökségének új, 2028 végéig tartó kampánya, amely a munkahelyi mentális egészségről és a pszichoszociális kockázatokról szól. Sokan ezt nagyvállalati vagy irodai témának gondolják, pedig a munkavédelmi törvény 2008 óta minden munkáltatótól elvárja, hogy a kockázatértékelése erre is kiterjedjen. Érdemes most megnézni, hogy a saját cég dokumentációjában szerepel-e.
Miről szól a kampány
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) háromévente indít uniós szintű Egészséges Munkahelyek Kampányt. A mostani címe „Közösen a munkahelyi mentális egészségért!”, és a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megelőzésére épül. Az ügynökség adatai szerint az uniós munkavállalók közel fele, 45 százaléka szembesül olyan munkahelyi kockázattal, amely a mentális egészségét veszélyezteti, és 29 százalékuknál a munka okozott vagy súlyosbított stresszt, szorongást vagy depressziót.
A kampány öt területre összpontosít. Ezek a pszichoszociális kockázatok értékelése és kezelése, a megfélemlítés, a zaklatás és az erőszak, a fizikai kockázatok és a mentális egészség összefüggése, az egészségügyi és szociális ágazat, valamint a mentális egészség támogatása a munkahelyen. Az Európai Munkavédelmi Hetet minden év októberében tartják, a kampány 2028 végén zárul.
Mit jelent a pszichoszociális kockázat
Minden olyan tényező ide tartozik, amely a munka szervezéséből, a munkahelyi kapcsolatokból vagy az ügyfelekkel végzett munkából ered, és tartós lelki terhelést okoz. Ilyen a túlzott munkateher és az állandó időnyomás, a tisztázatlan feladatkör vagy az egymásnak ellentmondó utasítás, a vezetői és kollegiális támogatás hiánya, a bizonytalanság egy átszervezés idején, a munkahelyi zaklatás, és az agresszív vagy problémás ügyfelekkel töltött mindennapok.
Ez nem csak irodai kérdés. Egy szervizben a sürgető ügyfél, egy üzletben az egyedül végzett esti zárás, egy szociális intézményben a nehéz ellátottak ugyanígy pszichoszociális kockázatot jelentenek. A tartós stressz ráadásul a balesetek esélyét is növeli, mert a fáradt, túlterhelt ember többet hibázik.
Mit ír elő a jogszabály
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 54. § (1) bekezdés d) pontja az általános követelmények között kifejezetten említi a munkaidő beosztását és a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülését. Az 54. § (2) bekezdése szerint a munkáltatónak kockázatértékeléssel kell rendelkeznie, és ebben a munkavállalókat érő terheléseket is értékelnie kell.
Az 54. § (3) bekezdése alapján a kockázatértékelést a tevékenység megkezdése előtt, utána indokolt esetben, de legalább ötévente el kell végezni. Indokolt esetnek számít az is, ha a kockázatértékelés valamelyik jogszabályban előírt szempontra nem terjedt ki. Vagyis ha a meglévő kockázatértékelés kihagyta a pszichoszociális kockázatokat, akkor a cég nem várhat vele a következő ötéves felülvizsgálatig, hanem most kell kiegészítenie.
Mit érdemes most megnézni
Vegye elő a cég kockázatértékelését, és nézze meg, van-e benne érdemi rész a pszichoszociális kockázatokról. Egyetlen mondat arról, hogy ilyen kockázat nem jellemző, egy ellenőrzésnél kevés, mert nem derül ki belőle, mire alapozta a munkáltató ezt a megállapítást.
A felmérés módszere a cég méretétől függ. Kis létszámnál sokszor elég egy rövid, név nélkül kitölthető kérdőív és egy beszélgetés a munkavállalókkal, nagyobb cégnél részletesebb módszer kell. A lényeg nem a kérdőív, hanem ami utána következik. A kockázatértékelésben az intézkedéseknek is meg kell jelenniük, például a munkaidő beosztásának, a feladatkörök tisztázásának, az agresszív ügyfél esetén követendő eljárásnak vagy az egyedül végzett munka szabályainak.
Az ősszel lezárult hatósági célvizsgálat is a kockázatértékeléseket nézte, és az ellenőrzések a kampánytól függetlenül folytatódnak. Ha nem biztos benne, hogy a cége kockázatértékelése kitér erre a területre, küldje el nekem, átnézem, és megírom, mivel kell kiegészíteni.
A cikk az EU-OSHA kampányanyagai és az Mvt. 54. §-a alapján készült.